Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.25
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Ne egyen húst! Akkor nem lesz világjárvány

A húsfogyasztás visszaszorítása nemcsak segíthet csökkenteni egy világjárvány kockázatát, hanem hozzájárul a környezet megóvásához is – közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Chatham House londoni agytröszt új tanulmányának bejelentésével párhuzamosan.

A szakemberek szerint ha az emberiség tovább pusztítja a bolygó ökoszisztémáit, akkor veszélybe kerül a világ élelmiszerellátása. Annak biztosítása érdekében, hogy a biológiai sokféleség hanyatlása ne gyorsuljon, muszáj elmozdulni a növényi alapú táplálkozás felé.

Több földterületnek kell védettséget biztosítani, és a mezőgazdasági gyakorlatoknak is környezetbarátabbá kell válniuk. Az elmúlt évtizedekben kialakított szántóföldek és legelők miatt ugyanis számos állat természetes élőhelye veszett oda.

"Az állatok milliárdjainak tenyésztése világszerte súlyosan károsítja a környezetet, a biológiai sokféleség hanyatlását okozza és olyan mértékű üvegházhatású gázkibocsátást eredményez, amely felgyorsítja a globális felmelegedést"

– húzta alá Jane Goodall világhírű brit főemlőskutató az UNEP közleményében.

A londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – friss jelentése szerint 1970 óta a világ elvesztette természetes ökoszisztémáinak felét és a vadon élő állatok átlagos populációmérete 68 százalékkal csökkent.

A szakemberek szerint ugyanakkor ha például világszerte visszaállítanák eredeti állapotukba azokat az erdőket, amelyeknek a helyén ma legelők terülnek el, akkor ezek az erdők 72 milliárd tonna szén-dioxidot tudnának elraktározni, ami a világ nagyjából hét évnyi károsanyag-kibocsátásával megegyező mennyiség.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×