A vírusok természete az állandó mutálódás, így nem meglepő, hogy az új koronavírus felfedezése óta számos apró változáson esett már át. Néhány nagyobb is akadt ezeken felül, amelyek már jelentősebb mértékben változtatták meg a vírus tulajdonságait. A közelmúltban megismert brit és dél-afrikai variáns miatt az oltás hatékonyságának szempontjából aggódhatnak a kutatók. Japánban néhány napja ismertek fel egy friss vírustörzset, és amerikai tudósok szerint lehetséges az is, hogy az USA-ban is megjelent egy friss változat, írja az NBC cikke.

A legérdekesebb információ ezekre nézvést jelenleg az, hogy a tüskefehérje mennyiben változik a mutáció hatására: ez ugyanis a vírus azon összetevője, amely az emberi sejtekhez való kapcsolódásért, az azokba való bejutásért felel. A kutatókat az érdekli, hogy a fertőzés terjedésének gyorsaságán túl az oltásra is hatással lehet-e valamelyik új törzs megjelenése.

Brit variáns

Az új törzs létezését december 14-én jelentették a WHO-nak SARS-CoV-2 VOC 202012/01 név alatt. Először szeptemberben, Kentben bukkant fel, majd gyorsan elterjedt Londonban. A törzs valószínűleg 70 százalékkal fertőzőbb, mint az azt megelőző, a szigetországban keringő variáns volt. A törzs megjelenése a korlátozások ellenére is nagyban növelte a napi új fertőzöttek számát Nagy-Britanniában, kialakulásának helye és annak körülményei ismeretlenek. A kutatók azt vizsgálják, lehetséges-e, hogy gyengébb immunrendszerű, hosszan tartó tünetekkel küzdő páciensekben alakult ki.

Dél-afrikai variáns

Az országban ma már domináns törzs terjedéséről december 18-án tájékoztatta a világot a Dél-Afrikai Köztársaság. A SARS-CoV-2 501Y.V2 esetében –- ahogyan a brit variánsnál is – a tüskefehérjén is tapasztalható változás, ennek tudható be a változat szintén gyors terjedése. Más változások is történtek ugyanakkor a korábbi változathoz képest a dél-afrikai törzsnél, ezek azonban a várakozások szerint nem lehetnek hatással az oltásra, amelyet egyébként is frissítenek majd évről vére úgy, ahogyan az influenza elleni oltást.

A dán variáns

Tavaly nyáron dán nyércfarmokon jelent meg az a variáns, amely 214 esetben bizonyítottan embert is fertőzött. Ez a törzs nem tűnik fertőzőbbnek, a dánok mégis több mint tízmillió nyérc levágása mellett döntöttek megjelenése miatt. A változat mutációinak hatására a szervezet vírusneutralizáló képessége csökkenhet, mely hatására a fertőzés vagy az oltás után kialakuló immunitás így gyengébb lehet.

Japán variáns

A vasárnapi tájékoztatás szerint négy, Brazíliából érkezett embernél azonosították a fertőzést a tokiói Haneda repülőtéren. A járványügyi szakértők azt közölték, hogy ez az újabb variáns különbözik az először Angliában, illetve Dél-Afrikában megjelent vírusmutációktól, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mennyivel alacsonyabb vagy magasabb a fertőzőképessége azokénál.

Korai kínai variáns

A WHO tájékoztatása szerint már tavaly januárban vagy februárban megjelent egy D614G nevű variáns Kínában, amely néhány hónap alatt a ma ismert koronavírusként terjedt el. Júniusra már ez a törzs volt a globálisan elterjedt változat. Kutatások bizonyították, hogy az eredetihez képest ez a mutáció fertőzőbb és gyorsabban terjedő, ugyanakkor nem okozott súlyosabb megbetegedést és a kezelés módjára sem hatott.

Egy ország sem hibás

Bár a variánsokat aszerint jegyezzük meg, hogy mely országból indultak el, fontos, hogy ezért nem érdemes egyet sem hibáztatni - még ha Donald Trump leköszönő amerikai elnök kínai vírusként is aposztrofálta eredetileg a koronavírust. A legtöbb olyan ország, amely mutációt fedezett föl, a tudományos munka éllovasaként figyeli az esetlegesen megjelenő variánsokat, a tudósok az ő munkájuknak köszönhetően tudnak naprakészek lenni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!