Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
328.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A kötelező maszkviselésre figyelmeztető tábla Düsseldorfban 2020. november 10-én, a koronavírus-járvány idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Koronavírus: a tiszta beszéd és a korai intézkedések hiánya jelenthetett fordulópontot

A koronavírus-járvány elmúlt egy évére visszatekintve a kutatók azon töprengenek, vajon volt-e olyan pillanat, amelyben beavatkozva megállíthatták volna a járványt, illetve azzal is foglalkoznak, mit tanulhatunk annak eddigi történetéből.

A koronavírusról nyilatkozó kutatók elbeszéléseiben általában van egy közös pont: mindannyian korán észrevették azt, hogy itt most valami igazán komoly dologról van szó, amit nem úgy kell kezelni, ahogyan azt a világ kezdetként tette, influenzajárványként tekintve az új koronavírus terjedésére.

Abban már véleménykülönbség van ugyanakkor, hogy a koronavírus-pandémia vajon természeténél fogva mindenképpen arra volt-e hivatott, hogy olyan erővel gyűrje maga alá a világot, ahogyan azt megtette, vagy a kezdetekben vétett hibák jártak-e ezzel a súlyos következménnyel. William Hanage, a Harvard epidemiológusprofesszora azt mondta a The Guardiannek, ő először január 28-én használta a fertőzéssel kapcsolatosan a világjárvány kifejezést.

"Arra gondoltam, ha a H1N1-ről lenne szó, már pandémiáról beszélnénk, nem nemzetközi jelentőségű egészségügyi vészhelyzetről" - fogalmazott. Hozzátette: bár nem sok praktikus eszköz volt a világ kezében a helyzet kezelésére, az emberek korai felvilágosítása fontos, az ebben bekövetkezett késedelem pedig nem segített a kialakult helyzeten. Ez még akkor is megfigyelhető volt elmondása szerint, amikor már Kínán kívüli esetekről is tudott a világ.

"Egy világjárvány jó menedzselésének első számú szabálya az, hogy őszintének kell lenni az emberekkel. Egyenesen kell beszélni" - mondta.

"Nagy szükség lett volna erre a stílusra, de a közegészségügyi szakemberek nagyrészt nem vettek tudomást erről a szükségről, egészen márciusig igyekeztek a járvány jelentőségét bagatellizálni" - vélekedik. Hanage hiányolta a konkrét intézkedéseket több országban, köztük Amerikában és Nagy-Britanniában: az időben megtett lépések lassíthatták volna a terjedést. A legnagyobb kérdés számára az, miért úgy reagáltak az országok az észak-olaszországi tavaszi gócra, ahogyan azt tették.

"Kulcsfontosságú volt a járvány továbbterjedésének szempontjából, hogy ezzel a kitöréssel igyekeztek nem foglalkozni" - fogalmazott. Úgy látja, nem is sikerült sokat tanulni mára sem ezekből a hibákból sem döntéshozói, sem egyéni szinten.

"Az emberek még mindig megmagyarázzák maguknak, rájuk miért nem érvényesek a szabályok, az ő országuk miért más, és miért utazgathatnak ők ünnepekkor, rengeteg emberrel találkozva"

- mondta.

Michael Worobey és kutatótársai októberben tettek közzé egy tanulmányt a Science-ben, mely szerint ha hamarabb lépnek az európai országok és az USA is, az hatásosabban szüntethette volna meg a tavaszi helyi járványkitöréseket. Úgy találták, a német és amerikai korai intézkedések ügyesen fojtottak el gócokat, de a későbbi, utazással összefüggésbe hozható rossz döntések ezeket az eredményeket elmosták. Itt sorolják fel a Trump-adminisztráció azon intézkedését, mellyel 40 ezer fős amerikai tömeget telepítettek haza Kínából. A beutazók közti tünetmentes fertőzöttek tovább segíthették a vírus terjedését.

Pete Forster, a Cambridge Egyetem szakembere Hanage-hoz hasonlóan január közepén már úgy látta, nagy baj közeleg. Számára

a kínai halálozási arány kongatta meg a vészharangot,

bár ma már tudja, hogy annak borzalmas mivoltában a fertőzöttek számának elmismásolása is szerepet kapott. Abban biztos, hogy a jövőben a felső légúti betegségek kezelésében és a járványok automatikusan influenzaként történő megítélésében is változtatni szükséges. Emellett fontos a kezdettől figyelemmel kísérni a vírusok esetleges mutációit.

Worobey és társai is hasonló következtetésre jutottak: a felső légúti vírusok megfigyelőhálózata nagy jelentőséggel bírhat egy következő pandémia megelőzésében és hatékony kezelésében.

Hanage következtetése ugyanakkor általánosabb. "Az emberek hibáznak. Ha ebből nem képesek tanulni, az az igazi vétek" - mondja.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×