Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Hannover, 2012. március 6.VANG Li (Wang Li) a Huawei kínai vállalat alkalmazottja QR-kódot szkennel a hannoveri CeBIT-en. A világ egyik legnagyobb számítástechnikai és távközlési szakvásárán ebben az évben 70 ország 4251 cége mutatja be termékeit. (MTI/EPA/Friso Gentsch)
Nyitókép: MTI/EPA/Friso Gentsch

Minek jött a világra a QR-kód, és hogy "muzsikál" a járványhelyzetben?

Kínai táblajáték, a go adta a QR-kód alapötletét: a 63 éves feltaláló, Hara Maszahiro örül annak, hogy az emberek biztonságát szolgálhatja az eredetileg tárolási nehézségek megoldására kitalált technológia.

Ahogyan a koronavírus kezelésére is használnak olyan gyógyszereket, melyek eredeti felhasználási területe még egészen más volt, úgy a QR-kód is messziről érkezett, mégis segíthet a járvány kezelésében. Hara Maszahiro egy japán autóalkatrész-gyártó cég, a Denso Wave alkalmazottjaként szembesült a gyárak felől érkező igénnyel, mely szerint szükség lenne egy olyan megoldásra, amellyel a vonalkódos rendszernél átláthatóbban és flexibilisebben lehet az állandóan változó és növekvő raktárkészletet kezelni.

Mivel a korabeli vonalkódok mindösszesen 20 alfanumerikus karakter tárolására voltak képesek, volt olyan doboz, amelyre nem kevesebb, mint tíz vonalkódot kellett ragasztani annak érdekében, hogy tudják, pontosan mit tárolnak benne. Hara annak idején részt vett a vonalkódolvasó fejlesztésében, így pontosan tudta, hogy a műfaj igencsak limitált, ráadásul a munkások számára fárasztó ennyi címkét beolvasni nap mint nap.

Játékos megoldás

Aztán Hara egy nap go-tábla előtt ült, az azon felsorakozó fekete és fehér kövecskék által kirajzolt összkép pedig új ötletet adott neki.

"Néztem a táblát, és arra gondoltam, a kövek hálós szerkezetet alkotva sorakoznak föl. Ez jó megoldás lehet sok információ egyidejű tárolására is" - idézi Harát a The Guardian cikke.

A QR-kód kétszázszor annyi információt képes tárolni, mint egy hagyományos vonalkód, 26 évvel megszületése után pedig az élet számos területén ott van. A vásárlás, az utazás és az internetelérés módjait megváltoztató négyzetecske beépült életünkbe, a kiváló kamerával rendelkező okostelefonokkal már nem jelenti a legkisebb kellemetlenséget sem használata. A koronavírus idején pedig még fontosabbá válhat, mint amilyen eddig volt.

Segít a kontaktkutatásban

A kontaktkutató applikációk, mint amilyenek például Nagy-Britanniában is működnek, QR-kódra építenek: az alkalmazást letöltőknek minden ponton, ahol kihelyezett QR-kódot látnak, be kell szkennelniük azt, ha szeretnék, hogy azonnal tudjanak róla, ha valahol koronavírusos környezetében tartózkodtak. Hszi Csin-ping kínai elnök mindezen felül a legutóbbi virtuális G20-találkozón azt javasolta, a nemzetközi utazást is QR-kódos egészségügyi igazolások segítségével keltsék újra életre.

Harát meglepte, mi mindenre használhatjuk pandémiás helyzetben is találmányát.

"Boldog vagyok, hogy a segítségével az emberek biztonsága nőhet. 1994-ben a gazdasági haszon lebegett a szemünk előtt, sosem gondoltuk volna, hogy ilyesmire is jó lehet" - fogalmazott.

Még fejlesztené

A helyzet el is gondolkodtatta azon, mit tehetne még hozzá a QR-kódhoz a még szélesebb körű egészségügyi felhasználás érdekében.

"Gondolkozom azon, hogyan lehetne a tárolt információ mennyiségét növelni, hogy a kód képekkel is elbírjon. Így az emberek

akár EKG-ikat vagy röntgenfelvételeket is magukkal vihetnének

QR-kód segítségével."

Mindehhez persze az is szükséges volt, hogy Hara cége, a Denso Wave hozzáférhetővé tegye szabadalmukat, így azt bárki használhassa a saját céljaira is. Ő persze örülne, ha kicsit gyakrabban említenék cége nevét, de nem vágyik különösen a reflektorfényre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×