6 °C
A legfőbb feladat most a járványhelyzet miatti digitális átállás, a digitális ugrás támogatása biztonsági szempontból – mondta a NISZ Fórum Virtual 2020 rendezvényen Hári Krisztián, a NISZ elektronikus információbiztonsági igazgatója, hozzátéve: komoly kihívásokkal találkoztak, a kibertámadások folyamatosan erősödnek.
Például márciusban egyes számítások szerint legalább 400 százalékkal emelkedett azon internetes csalásoknak a száma, amelyek a Covidra épültek. Míg
áprilisban a Google 18 millió olyan kéretlen, rosszindulatú e-mailt törölt, ami szintén a pandémia tematikájával próbálkozott.
Hári Krisztián szerint az elmúlt hónapokban a kórházakat, a kutatóintézeteket és az állami információforrásokat is érték kibertámadások. A támadások ráadásul nemcsak arra irányultak, hogy ellehetetlenítsék a működést, hanem jóval túl is mutattak azon. A konkurenciaharctól kezdve a károkozáson át az információ elérésének az ellehetetlenítése, mind-mind megjelent.
A jövő évre világszinten már 50 milliárd eurós kárt okozhat a kiberbűnözés
– tette hozzá az elektronikus információbiztonsági igazgató.
A károk ugyanakkor már nemcsak anyagiak lehetnek, hanem a kórházak támadásával ez már emberéletekről is szól – hangsúlyozta Hári Krisztián, aki beszélt arról is: védelmi munkájuk közben sokfajta támadással találkoznak. Ezek indulnak a legegyszerűbb e-mailes próbálkozásoktól, haladva tovább az információszerzéses támadásokig, vannak behatolási és elérhetetlenségre törekvő kísérletek. „Vannak nagyon szofisztikált, hatalmas erőforrásokat és nagy tudást igénylő különleges támadások is, amikor méretezetten ránk szabják az akciót” – tette hozzá.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Hivatal adataiból, a kormányzatot ért kibertámadásokból látszik, hogy a február és április közötti időszak nagyon aktív volt.
Szerencsénk, hogy kis ország vagyunk
Magyarország az ITU felmérése szerint kiberbiztonságban Európában a 19., a világban pedig a 31. – ismertette a rendezvényen a Kiberbiztonsági Kutatóintézet igazgatója, aki szerint az egyik nagy szerencsénk, hogy kicsi ország lévén gyakorlatilag mindenki ismer mindenkit, tehát nagyon könnyű az informális hálózatokat mozgatni.
A szakember jónak látja, hogy centralizálva van az intézményrendszer, és így egy kézben összpontosul minden, ami kiber. Hiányzik ugyanakkor a vidék bevonása – tette hozzá Krasznai Csaba. Több magyarországi egyetemi városban ugyanis vannak olyan talentumok, akik a kiberbiztonsági akadémiai életben nem vesznek részt, holott tudva levő, hogy nagyon jó tartalékaik vannak, és sokat lendítenék például az innovációs kedven is.
Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet intézetvezetője szerint
az utóbbi időszak legijesztőbb trendje a fenyegetések számának növekedése,
a kezelésükre hihetetlen energiákat kellene fordítani. Lassan gépi erővel is nehéz lekövetni és feldolgozni ezeket. A tendencia pedig azt mutatja, a jövőben sem fog mérséklődni a helyzet. És ahogyan fejlődik a kiberbiztonság, úgy a támadói oldal is, sőt, általában jobban is – tette hozzá.
Keleti Arthur jövőkutató szerint
a támadási oldal szervezettsége az egyik legijesztőbb jelenség.
Amikor épp nem célzott támadásokat indítanak, akkor a zsarolóvírusoknak az eredményeivel dolgoznak, sőt, belső motivációs rendszereik vannak: a lefülelt hálózatokon látható, hogy például
kuponokat osztogatnak azoknak, akik jól „dolgoznak”, mintegy tükörképként leképezve a szolgáltatóipart.
A másik trend, amit a jövőkutató veszélynek lát, az a mesterséges intelligencia terjedése, amely mára gombnyomásra akár magyarul is ír személyre szabott átverő leveleket.
Krasznai Csaba arra is kitért, a koronavírus-járvány alatt megjelent a kibertérben egy új generáció, amely egyáltalán nincs felkészítve annak veszélyeire. Az idősebb generációt minden korábbinál könnyebb becsapni, ezért látszik az egész világban az, hogy a legegyszerűbb online csalások, amelyek esetében különösebb technikai kifinomultságra nincs is szükség, céltudatosan „rámennek” az 50, de inkább a 60 év fölötti generációra, és tudatosan verik át őket hatalmas nagy hasznot húzva.
Az idősebb korosztály mellett a cégek is veszélyeztetettek – tette hozzá a Kiberbiztonsági Kutatóintézet igazgatója.
