A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében és kutatásában halálos iramú verseny van a világban, sajnálatosan mellőzve az összefogást – fogalmazott az InfoRádiónak Tilesch György. Egyrészt van egy geopolitikai harc a nagyhatalmak között, amiben, bár sok tekintetben az Egyesült Államok messze a legerősebb, a tempót a hatalmas ambíciókkal és forrásokkal bíró Kína diktálja, miközben Európa próbálja megtalálni a helyét, de számos kis országnak, köztük Magyarországnak sem kell leírnia magát, mert megfelelő specializációval és vízióval ők is képesek magukat erős MI-pályára tenni.

A verseny ugyanakkor nem korlátozódik pusztán az államokra, hanem nagyvállatok között is zajlik, illetve a cégek és az országok között, miután előbbiek folyamatosan tolják ki az MI-technológiákat, a szabályozók pedig kétségbeesetten próbálnak fogást találni, ugyanis arra az exponenciális sebességre, amelyet az innováció diktál, a jelenlegi szabályozó keretrendszer nem megfelelő – tette hozzá a Fehér Ház MI etikai munkacsoportjának a tagja.

Az nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia már beférkőzött a mindennapjainkba, a vélemények legfeljebb abban térnek el, hogy ez mennyire kártékony.

Ezért tudni azt, hogyan védjük meg magunkat a túlterjeszkedése ellen, nagyon fontos kérdés lenne. Az MI ugyanis egy „kétélű neutronbomba” a hatalmát tekintve, amit lehet nagyon sok jóra használni, vagy lehet belőle abszolút disztópiákat csinálni – fogalmazott a szakember, aki szerint jelenleg víziódeficittel küzd a világ.

Ontják ki ugyanis ezeket a technológiákat, miközben

nem igazán lett meghatározva, hogy ezeknek mi legyen a civilizációs hasznuk.

Nagyon sok jó elképzelés van, hogy mire lehetne használni, de hogy ehhez egyrészt hogyan épül társadalmi vízió, másrészt olyan szabályozói környezet, amely irányba tudja állítani, a túlkapásait meggátolva, ez a jelenlegi pillaiban erőteljesen csak épül(get), de messze nem azzal a sebességgel, amit Tilesch György jónak látna.

Nagy bajnak tartja a szakember, hogy évek vesztek el etikai kódexek megalkotásával, különösen Európában, amelyek nem voltak szinkronban azzal a sebességgel, amellyel az új technológiák piacra kerültek, és elkezdtek pénzt termelni, vagy emberek életét befolyásolni. Bár vannak reményteli próbálkozások, az Európai Parlament a közelmúltban kiadott egy viszonylag jó irányba mutató tervezetet, amelynek az etika egy nagyon fontos komponense, és amiből a jövő év elején az Európai Bizottság egy nagy, átfogó keretszabályozást kíván az MI-technológiákra. Ebben bizonyos iparágakban kockázatosnak minősítik a mesterséges intelligencia terjedését, valamint magukat bizonyos MI-technológiákat is.