Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bő 15 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy megnyitja a teher- és emberszállítást a magáncégek felé. Mindennek a hátterében a Columbia űrrepülőgép 2003-as tragédiája áll – amiben hét asztronauta veszítette életét –, úgy értékelve a történteket, hogy ez egy túl nagy költségekkel és kockázattal járó szállítási forma.

A SpaceX céget Elon Musk, dél-afrikai származású amerikai vállalkozó 31 évesen alapította 2002-ben, célul kitűzve, hogy elsőként terhet, majd embert szállítson a Nemzetközi Űrállomásra, amire sor is került nemrég. Későbbi terveik között szerepel, hogy más égitestekre is szállítsanak embert, akár űrturistákat a Holdra, akár űrutazókat a Marsra, ezek azonban vélhetően a távoli jövőbe tekintenek.

Mindenesetre Elon Musk magánvállalkozásának köszönhetően, ami párhuzamosan a Boeinggel versenyzett a NASA kegyeiért,

olyan innovatív technikákat fejlesztettek ki, amivel a föllövés konkrét költségeit nagyon jelentősen, felére-negyedére tudják csökkenteni

– emelte ki az InfoRádiónak Kiss László csillagász. Hiszen a legnagyobb költséget a gravitációs térből való kiemelkedéshez szükséges hatalmas meghajtás elérése jelenti, így ha valaki ezt képes olcsóbbá tenni, akkor „ő lesz a király a területen”.

A rakétahajtás alapelve a kezdetek óta mindmáig nem változott: a szilád vagy folyékony hajtóanyagot (üzemanyaggal) beindítva nagy sebességű gázokat képeznek, aminek a tolóereje fölemeli a hasznos terhet. Régebben a folyamatban a rakétatest tönkrement, a SpaceX-nél viszont képesek voltak ezt úgy megoldani, hogy egyrészt a rakétatest ép maradjon, másrészt az még egy irányítható autonóm járműként is funkcionál, vagyis képes visszaszállni – tipikusan tengeri nagy hajókra fölépített platformokra. Magyarán jelentős újrahasznosíthatóság jelent meg az ügyes mérnöki megoldásoknak köszönhetően.

Bár az űrturizmus (Dennis Tito amerikai milliárdos első utazásával kezdődött) úgymond „nagykorú aktivitás”, ami igazán nagy dobás lesz (belátható ideig vélhetően a szupergazdagok szórakozása), amikor Föld körüli pályán túlra visznek majd embereket – fogalmazott az MTA Csillagásztati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Hiszen a Föld körüli pályára állás nagyjából 20-25 millió dollárba, míg a Hold körüli keringés 100-120 millió dollárba kerül (per fő), ami túlmutat bármilyen átlagos magánember tipikus turisztikai költségvetésén.