eur:
413.95
usd:
396.77
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által közreadott képen egy Atlas V hordozórakétával levegőbe emelkedik a NASA OSIRIS-Rex aszteroidakutató űrszondája az amerikai légierő támaszpontján, a floridai Cape Canaveralben 2016. szeptember 8-án. Az űrszonda feladata a tudósok által a Földre nézve potenciális veszélyt jelentő Bennu aszteroida vizsgálata lesz.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/Joel Kowsky

A NASA először szondázott aszteroidát

Az 550 méteres Bennu törpebolygó hatévente halad el a Föld mellett, nem kizárt, hogy csaknem kétszáz év múlva nekünk csapódik, már csak ezért is jó lenne minél többet tudni róla.

Valószínűleg sikeres volt az Egyesült Államok első mintagyűjtése egy aszteroida felszínéről: a keddi manőverről készült felvételek tanúsága szerint az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Osiris-Rex kisbolygókutató űrszondája teljesítette feladatát a Bennun.

A kutatók csak a jövő héten fogják megtudni, hogy mennyi kőzetmintát sikerült begyűjteni a földközeli kisbolygó felszínéről, a küldetés sikeréhez legkevesebb 60 grammra van szükség. A keddi manőverről készült közeli képek és videofelvételek alapján a kutatók bízna a sikerben.

"Tényleg felkavartuk a port az aszteroida felszínén, de ez egy jófajta zűrzavar, pont olyan, amilyenben reménykedtünk" – mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem kutatója.

A szakember szerint a képek alapján nagyon jól sikerült a manőver, pontosan olyan jól, ahogy elképzelték, és nagyon valószínű, hogy sikerült megtölteni a mintagyűjtőt.

Miután a kisteherautó-méretű űrszonda kilépett a Bennutól 0,75 kilométeres távolságban lévő keringési pályájáról, néhány órán át tartó manőverezéssel megközelítette a teniszpálya-méretű Nightingale (Fülemüle) kráter viszonylag sík közepének felszínét.

Az Osiris-Rex 3,4 méter hosszú robotkarjának végén lévő mintagyűjtő legkevesebb két centiméterre befúródott a talajba,

összezúzva egy méretes sziklát, majd a terveknek megfelelően az űreszköz nyomás alatt lévő nitrogéngázt irányított a felszínre, hogy a felcsapódó porból és kőzetből mintát vegyen.

A procedúrát követően az űreszköz visszaállt a Bennu körüli keringési pályájára. A felvételek csak órákkal a manőver után kezdtek beérkezni a földi irányításhoz.

A következő néhány napban az űrszonda kamerája a robotkar végén lévő mintagyűjtőt fogja fürkészni, és megfelelő fényviszonyok között talán még a mintatartályba is sikerül "belesnie".

Amennyiben kevesebb mint 60 gramm mintát sikerült begyűjteni, a kutatóknak október 30-ig kell eldönteniük, hogy újra próbálkoznak-e a mintavétellel, erre azonban csak januárban lesz lehetőség, egy másik helyszínen.

A tervek szerint az Osiris-Rex márciusban int búcsút a Bennunak, a begyűjtött minták pedig 2023-ban érkeznek meg a Földre.

A NASA soha ezelőtt nem próbált még meg mintát begyűjteni a Naprendszerünkben lévő csaknem egymillió ismert aszteroida egyikéről sem. Japán ezzel szemben decemberre várja a Ryugu kisbolygóról érkező mintákat, tíz évvel azután, hogy a Hajabusza japán űrszonda sikeresen mintát vett az Itokawa aszteroidáról, majd leszállóegységével leküldte azt a Földre.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.

A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel ahhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.

A Bennu a Földre veszélyes űrobjektumok közé tartozik. A NASA szakemberei szerint 1 a 2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén.

Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×