eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Kerékpáros rendőrök járőröznek a fővárosi Nagykörúton kialakított ideiglenes kerékpársávon 2020. május 23-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Egyre több a vad a városokban

A városi vadvilág alkalmazkodott az ember életmódjához.

Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz, az emberek életmódjához egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amelynek kutatásában Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója is részt vett.

A témáról folytatott vizsgálatok eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PLOS Biologyban nemrégiben megjelent tanulmány foglalta össze - közölte az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-vel.

Mint írták, az elmúlt évtizedekben egyre sokasodtak azok a tudományos megállapítások, amelyek arra világítanak rá, hogy az emberi faj milyen nagy mértékben idézi elő a Föld más fajainak kipusztulását.

Nem minden faj fizet rá az emberi terjeszkedésre: az alkalmazkodóképesek gyakran éppenséggel "hasznot húznak" a települések közelségéből.

A városi vadvilág urbanizációjával párhuzamosan drasztikusan csökken a zsákmányállatok ragadózókkal szembeni, úgynevezett antipredátor viselkedésnek a hatékonysága.

A kutatott jelenség az emberipajzs-hatás, ami azt jelenti, hogy az ember jelenléte és tevékenysége miatt megszűnik (vagy nagyon lecsökken) a természetes élőhelyen érződő predációs nyomás, vagyis a ragadozók a városokban nem képesek bántani a beköltöző prédaállataikat - szerepel a tanulmányban.

"Nem állíthatjuk, hogy a város az állatok számára terülj-terülj asztalkámat kínálna, és azt sem, hogy a városban nincsenek veszélyek. De a városok mindenképpen tolerálható környezeti feltételeket jelentenek sok állat és növény számára, csak ehhez alkalmazkodni kell tudni. Sok faj nem képes erre, de sok faj igen, ami azt eredményezi, hogy az ember és az állatvilág képes hosszú távon egymás mellett élni" - idézte Garamszegi László Zsoltot a kommüniké.

A kutatásokból kiderült az is, hogy az antropocén evolúció hatására gyorsan, néhány generáció alatt bekövetkeznek ezek a változások, tehát az ember akaratlanul is előidéz olyan folyamatokat, amelyeket háziasítással tenne. A kutatók szerint nyilvánvalók a háziasítás és az urbanizáció által gyakorolt szelekciós nyomások közötti hasonlóságok.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kolbenheyer Zsuzsanna a női NOB-elnökről: az egyenjogúsítás megkezdődött

Kolbenheyer Zsuzsanna a női NOB-elnökről: az egyenjogúsítás megkezdődött

Sokat javult a férfiak és nők aránya a nemzetközi sportvezetésben; a múlt héten elsőként választottak női elnököt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élére a zimbabwei Kirsty Coventry személyében, de még mindig vannak sportágak, amelyek esetében nagyon erős a férfidominancia. Az InfoRádió Kolbenheyer Zsuzsannát, a Magyar Jégkorong Szövetség elnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnökségi tagját kérdezte.

Demkó Attila az ukrajnai békefenntartásról: jelképes törekvés, Európa önmagában kevés hozzá

Az Egyesült Államok segítsége nélkül nagyon mérsékeltek az európaiak lehetőségei, így a hajlandók koalíciója korlátozott számban legfeljebb elrettentő céllal küldhet katonákat Ukrajnába – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, mely szankciók szigorításával lehetne még inkább megnehezíteni Oroszország helyzetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×