Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Twitter (Solos)

Szükséghelyzetet hirdettek a bolygó egyik egyedülálló pontján

Másfél millió hektárnyi terület égett le augusztus eleje óta Pantanal, a Föld legnagyobb trópusi mocsara térségében, a tüzek idén elpusztították Pantanal tíz százalékát.

A brazil kormány hétfőn szükségállapotot hirdetett Mato Grosso do Sul államban a Pantanal térségében pusztító tüzek miatt - derült ki a hivatali közlönyben nyilvánosságra hozott miniszteri rendeletből.

A Pantanal Mato Grosso do Sul és Mato Grosso államok területén helyezkedik el és átnyúlik Bolíviába és Paraguayba is. Tízszer akkora, minta a floridai Everglades mocsárvidék.

A kistermelők számára az égetés a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer arra, hogy megtisztítsák és a következő vetéshez előkészítsék a földterületet. Ezek a tüzek azonban gyakran elszabadulnak és hatalmas méretűvé válnak.

A tüzek terjedését elősegíti a rendkívüli szárazság, amely 47 év óta a legsúlyosabb a térségben, ahol a hőmérséklet meghaladja a 40 Celsius-fokot. A területen sajtójelentések szerint

olyan száraz a talaj, hogy már egy szikra is elég a tűz fellobbanásához.

A brazil űrkutatási intézet, amelynek műholdjai folyamatosan figyelik a térséget, közölte, szeptember első 12 napjában a pantanali tüzek száma háromszor több volt, mint az előző év azonos időszakában. Január óta vasárnapig bezárólag 14 489 tűzközpontot regisztráltak.

Környezetvédelmi hatóságok munkatársai, katonák és a helyi tűzoltók küzdenek a lángok ellen. Sajtóértesülések szerint a szükségállapot kihirdetésével az állam szövetségi támogatást kap többek között a segélyakcióknak és a tűz legyőzésének finanszírozásához.

A 140-160 ezer négyzetkilométernyi vizenyős térség folyók és tavak szerteágazó rendszeréből áll, ez a Föld egyik leggazdagabb biodiverzitású területe. Pantanal több mint 4700 növény- és állatfaj otthona: jaguárok mellett élnek itt pumák és kapibarák, vagyis vízidisznók is, a világ legnagyobb rágcsálói. Több száz madárfajnak, köztük a veszélyeztetett jácintkék arának és hatalmas halpopulációknak ad otthont a vidék.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×