Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Lángok pusztítják a növényzetet az Amazonas-medencében, a brazíliai Mato Grosso szövetségi államban lévő Pantanal közelében 2019. október 31-én. A Brazil Űrkutatási Intézet (INPE) szerint az idén már csaknem kétszer annyi esőerdő pusztult el Brazíliában, mint a múlt év hasonló időszakában.
Nyitókép: MTI/EPA/Mato Grosso állam kormányzata/Chico Ribeiro

Rémálomszerű a helyzet az Amazonas és a Pantanal vidékén

Tovább terjedt a tűz az Amazonas vidékén és a Pantanal mocsárvidéken 2020 első kilenc hónapjában, jóllehet Jair Bolsonaro brazil elnök továbbra is tagadja ezt, és a civil szervezeteket, valamint a bennszülötteket okolja az erdőirtásért.

A Brazíliában, Paraguayban és Bolíviában elterülő Pantanalban megháromszorozódott a tűzesetek száma, 6055-ről 18 260-ra nőtt január és szeptember között, ami 201 százalékos növekedést jelent – derül ki a brazil állami Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) adataiból.

Az ENSZ által a világörökség részének nyilvánított Pantanalban – amelynek nagysága megfelel Belgium, Svájc, Portugália és Hollandia együttes területének – még soha nem tombolt ekkora tűz az említett időszakban az adatok elemzésének 1998-as kezdete óta.

Az éves tüzesetek száma a Pantanalban. Három hónappal a 2020-as év vége előtt a Pantanalban is rekordot döntött a tűzesetek száma. Január 1-től szeptember 30-ig 18 259 esetet regisztráltak a mocsárvidéken. A korábbi, 2005-ös rekord alkalmával 12 536 volt az esetszám. Az idei növekedés ahhoz képest körülbelül 46 százalékos. (globo.com)
Az éves tüzesetek száma a Pantanalban. Három hónappal a 2020-as év vége előtt a mocsárviden is rekordot döntött a tűzesetek száma. Január 1-től szeptember 30-ig 18 259 tüzet regisztráltak. A korábbi, 2005-ös rekord alkalmával 12 536 volt a szám. Az idei növekedés ahhoz képest körülbelül 46 százalékos.

A tűz mértéke a brazil esőerdőben is fokozódott az idén, annak ellenére, hogy a kormány kifejezetten elkötelezte magát aziránt, hogy fellép a jelenséggel szemben a világot sokkoló 2019-es felvételek után.

Az Amazonasban 13,9 százalékkal nőtt a tűzesetek száma 2020 első kilenc hónapjában,

összesen 76 030-at jegyeztek fel, és ezeket az ökológusok részben a növekvő erdőirtásnak tulajdonítják a bolygó tüdejének tartott esőerdőben. Csak szeptemberben az amazonasi tüzek száma mintegy 60 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben

a Pantanalban 180 százalékkal, ami történelmi rekordnak számít.

A lángok annak ellenére terjedtek el ilyen mértékben, hogy a brazil kormány korábbi döntésének értelmében július 16-tól tilos volt tüzet gyújtani a vetési szezon előkészítése miatt. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet csütörtöki értékelése szerint teljes mértékben „kudarcot vallott a jogi eszköz” a természeti katasztrófa megállítására. A szervezet akképp vélekedett: a helyzet súlyossága mindenekelőtt Bolsonaro kormányának környezetvédelmi politikáját tükrözi.

Jair Bolsonaro azt állítja, sikerült minimálisra csökkenteni a tűzesetek számát az országban.

Az elnök továbbra is a civil szervezeteket és a bennszülötteket okolja az erdőirtásért.

Bolsonaro az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakán a múlt héten mondott beszédében védelmébe vette kormánya környezetvédelmi politikáját. Brazília „a legdurvább dezinformációs kampány célpontja” az erdőtüzek sújtotta Amazonasszal és a Pantanal mocsárvidékkel kapcsolatban – jelentette ki. A kormány zéró toleranciát tart fenn a környezetvédelmi bűnökkel szemben – hangoztatta. Úgy vélte, hogy a nemzetközi intézmények által támogatott, hamis információkat terjesztő kampány Brazíliához fűződő „homályos érdekeken” nyugszik.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×