Magyarországon a felnőttkorú népesség 25-30 százaléka szenved légúti allergiában - régen szénanáthának nevezték -, ráadásul a teljes lakosság 3 százaléka asztmás is - helyezte kontextusba az InfoRádióban azt a 2020 áprilisában az Allergy folyóiratban közzétett felfedezést Endre László tüdőgyógyász-allergológus, mely szerint a pollenallergia kifejezetten kedvez a légúton terjedő vírusok elszaporodásának.

A pollenekben ugyanis - legalábbis a nyírfa, a fű, és a parlagfű virágporában - van egy olyan alacsony molekulasúlyú komponens, ami

ha a nyálkahártyánkra jut, annak természetes védekezőképességét erősen lerontja.

Ez pedig nagyon kedvez a légúti vírusok elszaporodásának - tette hozzá a szakember.

Az idén áprilisban publikált kutatásnál azt vizsgálták, hogy kísérletes körülmények között mit okoz, ha az egészséges emberektől származó orrnyálkahártyából, és tüdőnyálkahártyából készített szövettenyészetet alacsony molekulasúlyú pollenkivonattal oltják be, majd koronavírussal fertőzik meg. Azt találták, hogy a vírusok sokkal gyorsabban szaporodtak el a kezelt szöveteken, mintha a pollennel nem fertőzték volna meg.

"Kimutatták, hogy ez azért van, mert ettől a pollenkivonattól az interferon termelés lecsökken" - ismertette a részleteket Endre László. Beszámolt arról is, hogy az egérkísérleteknél, miután az állatok orrába pollenkivonatot csepegtettek, majd a koronavírusnál kevésbé súlyos megbetegedést okozó légúti vírust, rhinovírust csepegtettek be, a kísérleti egyedek nagyon súlyos tüdőgyulladást kaptak. Sokkal súlyosabbat, mint amilyet a pollen nélkül kaptak volna a vírustól. Ezt követően egészséges embereken is tesztelték a felfedezést: a pollenkivonatot, majd a rhinovírust az orrukba csepegtetve sokkal betegebbek lettek, mintha csak a rhinovírust csepegtették volna be.

"Ezzel bizonyítani lehet azt, hogy

ha ez a pollenekben lévő kis molekulasúlyú anyag rákerül az emberi nyálkahártyára, márpedig belélegezzük ezeket, akkor a légúti terjedésű vírusok szaporodását megkönnyíti"

- mondta Endre László.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország Közép-Európában, de talán egész Európában is a leggazdagabb parlagfű pollenben. "Ha légköbméterenként csak 30 parlagfű pollen van a levegőben, akkor az arra allergiás emberek már betegek lesznek" - hangsúlyozta a tüdőgyógyász. Mint mondta, a legszerényebb számítások szerint is mintegy egymillióan allergiások a parlagfűre hazánkban.

A fenti kutatás során arra jutottak a tudósok, hogy a fertőzésveszély csökkentése érdekében a koronavírus által a leginkább veszélyeztetett emberek - a 65 év felettiek, vagy akiknek krónikus betegségük van - a pollenszezonban viszonylag kevés időt töltsenek a szabadban.

"Az allergiások pedig - főleg ha parlagfűre érzékenyek - mindenképp szedjenek antihisztamin gyógyszert és nagyon célszerű az orrukba valamilyen szteroidtartalmú spray-t fújni,

mivel abból ugyan nagyon kevés szívódik fel, viszont a szteroid mellékhatás nem alakul ki, de a gyulladáscsökkentő mellékhatás igen" - tanácsolta az allergiától szenvedőknek Endre László.

Beszélt arról is, hogy ugyan sokba kerülnek, de kaphatóak a pollenek kiszűrésére alkalmas maszkok is - amit a fővárosi kerékpárosok többnyire a kipufogógázok ellenszeréül viselnek. Célszerszerűnek tartaná, ha az allergiások ilyen maszkot viselnének, de szerinte még a sebészi maszk is jobb a semminél - bár az utóbbi sem a vírusokat, de a polleneket sem feltétlenül szűri ki, viszont a beszéd során a viselője által kibocsátott mikrovízcseppeket felfogja. "Ahol sok ember van szűk, zárt helyen, vagy a tömegközlekedésnél, ott nagyon indokolt, hogy viseljünk orrunkat, szánkat eltakaró maszkot" - hangsúlyozta Endre László.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!