Nem védi az időseket a koronavírustól az újszülöttkori BCG-oltás - írta a Bárdits Anna, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete oldalán, amit a G7.hu vett észre. A kutató szerint ugyan még várni kell a járvány európai terjedési szakaszának tetőfokán számos országban elindított klinikai kísérletek eredményére, amelyek azt igyekeznek kideríteni, hogy a kötelező tuberkulózis elleni BCG oltás mennyire jelent hatásos védelmet az új típusú koronavírus ellen, az azonban

a magyarországi halálozási adatok elemzése alapján is levezethető, hogy az újszülöttkori oltás koronavírus okozta halálozással szembeni védelmében érdemben nem reménykedhetnek az idősebbek.

A kutató felidézi, hogy a márciusban publikálták azt a tanulmányt, amely a hipotézist felvetette, miszerint azokban az országokban, amelyekben kötelező a gyermekkori BCG oltás, ott sokkal lassabban terjed az új vírus, mint ahol nincs ilyen előírás - többek között Olaszországban, Spanyolországban, vagy az Egyesült Királyságban. A korreláció létezik, de az oksági kapcsolatot egyelőre nem sikerült bizonyítani, ráadásul számos egyéb hatás - így a nagyon korán elrendelt szigorú karanténintézkedések sora is - is lassíthatta a vírus terjedését a BCG-s országokban. A hipotézis kritizálói is rámutattak arra, hogy

a BCG-oltás a rendelkezésünkre álló tudás szerint a beoltott gyerekeknek is csak nagyjából 12 éves koráig ad védettséget a tuberkulózis ellen,

ezért meglepő lenne, ha kiderülne, hogy egy másik betegség ellen (amire pedig nem direkt fejlesztették ki) ennél sokkal tovább véd.

Ugyanakkor vannak olyan kutatások, amelyek alapján feltételezhető egyfajta általános immunerősítő hatása a BCG-oltásnak, amely akár idősebb korig is kitarthat, és a reményt táplálhatja az is, hogy számos más tényezővel összevetve a BCG-átoltottság függ össze legerősebben a Covid-19-ben meghaltak arányával.

A kutató szerint a döntéshozók számára nagyon is fontos lehet kideríteni, hogy véd-e a BCG-oltás a Covid-19 ellen is, és hogy pontosan kiket véd. Példaként említi, hogy ha kiderül, hogy a BCG-vel oltott kisgyerekek védettek (vagy védettebbek) a Covid-19-cel szemben is, akkor azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori BCG-védőoltás, a bölcsődéknek, óvodáknak és az iskolai alsó tagozatoknak az újranyitása kisebb kockázattal jár, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező oltás. Ha azt tudjuk meg, hogy felnőtteket (is) védi az oltás (vagy az oltás megismétlése), akkor pedig érdemes lehet elsőként a veszélyeztetett csoportok tagjait (időseket, egészségügyi dolgozókat) beoltani.

Bárdits Anna a 2020. június 4-ig közzétett magyar halálozási adatok elemzésével adott újabb adalékot a további kutatásokhoz. Felidézi, hogy Magyarországon 1954-ben vezették be az újszülöttek kötelező BCG-oltását. 1950 és 1953 között az újszülötteknek nagyjából 30-40 százalékát oltották be, ezelőtt pedig nem volt széleskörű újszülöttkori BCG-oltás.

Vagyis a 66 évesek és idősebbek között még sokan vannak, akik nincsenek beoltva, míg a 66 év alattiak körében szinte mindenki be van oltva.

Szerinte ez segíthet annak a megállapításában, hogy az időseket védi-e a gyerekkori oltás. A 2020. június 4-ig elhunytak életkori adatait elemezve megállapította, hogy az 50 év körülieknek körülbelül 0,001 százaléka, míg a 90 évhez közelítőknek 0,1 százaléka halt meg koronavírusban. Mint írja, Magyarországon éppen a legidősebbek azok, akik nem kaptak BCG-oltást újszülött-korukban, viszont az oltástól függetlenül is azt várnánk, hogy az idősebb korúak között több lesz a halálos áldozat. Azonban ha a BCG-oltás valóban hatásosan védene, akkor azt is várnánk, hogy 65 és 66 év között nagyobbat ugrik a halálozási arány, mint más korosztályoknál. A 66 évesek nemcsak idősebb koruk, hanem ezen felül még a BCG-oltás hiánya miatt is veszélyezettebbek lennének. Ilyen ugrást viszont egyáltalán nem találni. Az életkorral alapvetően folyamatosan növekszik a koronavírusban elhunytak aránya.

Mindebből azt a következtetést vonja le a kutató, hogy az eddigi magyarországi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy

az újszülöttkori BCG nem védi jelentősen az eleve nagy kockázatú időseket attól, hogy halálos kimenetű legyen a Covid-19 betegség a körükben.

Richard Bluhm és Maxim Pinkovskiy a Németország keleti és nyugati régiói közötti oltottságbeli különbséget vizsgálva ugyanerre a következtetésre jutott: az ő elemzésük alapján a volt NDK területén tapasztalható alacsonyabb halálozási rátát sokkal inkább földrajzi tényezők okozzák, egyrészt hogy Nyugat-Németországba előbb ért a járvány, mint a keleti tartományokba, másrészt, hogy az országon belüli ingázás nem kelet és nyugat között erős, hanem a keleti és a nyugati országrészeken belül. Az ő elemzésük alapján nemcsak az időseknél, hanem a 35-59 éves lakosoknál is az látszik, hogy nem véd a BCG-oltás.

A kutató azt is hozzáteszi, mindettől függetlenül nagyon fontos lesz megtudni a klinikai vizsgálatok eredményeit, de az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján abban nem érdemes reménykedni, hogy a gyerekkorban megkapott oltás az időseket is védi.

Az újraoltás ettől még elképzelhető, hogy hatásosnak bizonyul, illetve ha csak a gyerekeket védi a BCG-oltás, az is jelentősen lassíthatja a járvány terjedését - teszi hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!