Várhatóan csökken a halállomány, sokasodnak a ciklonok okozta károk, és 280 millió ember válik belső menekültté a tengerek vízszintjének emelkedése miatt - áll az Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek (IPCC) az óceánokról és a krioszféráról (a Földön található nagy tömegű hóról és jégmezőkről) szóló jelentésében, amelyet hivatalosan szeptember 25-én mutatnak be Monacóban.

A 900 oldalas dokumentum az ENSZ által nem egészen egy év alatt kiadott negyedik különjelentés. Az előző - szintén figyelmeztető - jelentések az általános felmelegedés 1,5 Celsius-fokos szintre történő korlátozásával számoltak, és ennek a biológiai sokszínűségre, a földekre és az élelmezési világrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták.

A mostani jelentés szerint, amely létező tudományos adatok alapján kalkukál, és referenciának tekinthető, az óceánok vízszintemelkedésének következtében idővel

világszerte 280 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására,

ráadásul akkor, ha sikerül tartani azt a célkitűzést, hogy a klímaváltozás mértéke ne haladja meg az iparosodás előtti korszakhoz képest a 2 Celsius-fokot.

A ciklonok gyakoriságának előrelátható növekedése miatt számos, tengerparthoz közel fekvő nagyvárost, de kis szigetországokat is várhatóan 2050-tól évente ismétlődő árvizek sújtanak majd még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is.

"Ha látja az ember a kisméretű migráció által kiváltott politikai instabilitást, reszketve gondolok arra a világra, amelyben tízmilliók lesznek kénytelenek elhagyni az otthonukat, amelyet elnyel az óceán" - figyelmeztetett Ben Strauss, az Egyesült Államokban működő Climat Central nevű agytröszt elnök-vezérigazgatója.

A jelentés szerint az örök fagy birodalmának 30-99 százaléka 2100-ig kiolvad, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik.

Az északi félteke állandóan befagyott területeinek kiolvadása valóságos karbonbombát idéz elő,

az így felszabaduló szén-dioxid és metán tovább gyorsítja a felmelegedést.

A jelenleg is megfigyelhető jelenségek következtében várhatóan folyamatosan csökken a halállomány, amelytől számos ember élelmezése függ. Az árvizek okozta károk akár a jelenlegi százszorosára, sőt 2100-ig az ezerszeresére is nőhetnek.

A gleccsereknek az éghajlatváltozás okozta olvadása először túl sok, majd kevés édesvizet ad - hívták fel a döntéshozók figyelmét a jelentésben, amelyet Monacóban az IPCC tagállamai is megvitatnak.

A jelentés szerint a tengerszint emelkedése a 22. században évente akár több centimétert is meghaladhat, azaz a jelenlegi mintegy százszorosa lehet.

Ben Strauss szerint ha 2100-ban a hőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fokos lesz, megkezdődik a versenyfutás a tengerek szintjének emelkedésével.

A jelentést hivatalosan azután hozzák nyilvánosságra, hogy szeptember 23-án New Yorkban megtartják az éghajlatváltozásról António Guterres ENSZ-főtitkár által összehívott nemzetközi csúcsértekezletet. Guterres nagyobb kötelezettségvállalásokat szeretne elérni az országoktól a szén-dioxid-kibocsátás terén, amely a jelenlegi tempóban az évszázad végéig 2-3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést eredményezne.

Szakértők attól tartanak, hogy Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India - az üvegházhatású gázok négy legnagyobb kibocsátója - olyan ígéretekkel érkezik, amelyek messze nem felelnek meg a kihívásoknak.

Donald Trump amerikai elnök leszámolt elődje, Barack Obama klímapolitikájával, és ki akarja léptetni országát a 2015-ben Párizsban megkötött klímaegyezményből. India ugyan gyors tempóban fejleszti a napenergiát, de továbbra is növeli a szénbányászatot. Az EU karbonsemleges célt tűzött ki maga elé 2050-re, de a tagállamok ezt elszabotálják, Kína pedig, amely egymaga annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint az Egyesült Államok, az EU és India együttesen, elemzők szerint azért távolodik el a környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos céloktól, mert tart a gazdasági növekedés lelassulásától és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborútól.