Infostart.hu
eur:
387.68
usd:
330.63
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Jéghegyek a kelet-grönlandi Kulusuk közelében 2019. augusztus 16-án hajnalban. A grönlandi jég olvadása felgyorsult az utóbbi évtizedben.
Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Nagyon fontos mérésbe kezdenek a NASA kutatói

A levegőből ledobott szondákkal öt éven át mérik a grönlandi jég olvadását az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tudósai.

Az Oceans Melting Greenland (óceánok olvasztják Grönlandot) projekt vezetője, Josh Willis azt reméli, pontosan meg tudják állapítani, miként semmisíti meg a globális felmelegedés a grönlandi jégtakarót.

Meg akarják tudni, mi az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül: a levegő vagy a tengervíz emelkedő hőmérséklete. A válasz kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából.

Willis elmélete szerint a víz olvasztja gyorsabban a grönlandi jeget. Ha igaznak bizonyul, "nagyon valószínű, hogy Grönland gyorsabban elolvad, mint gondoltuk".

Ez azt jelenti, hogy gyorsabban emelkedik a tengervíz szintje és még nagyobb parti területek kerülnek víz alá.

Grönlandon annyi a jég, hogy ha mind elolvadna, a világ tengereinek szintje hat méterrel lenne magasabb.

Az idei augusztus egyetlen napján dán kutatók mérései szerint 12,5 milliárd tonna olvadt el belőle. A klímaváltozás kétféleképpen falja fel a grönlandi gleccsereket: egyfelől a meleg levegővel, amely idén nyáron rendkívüli értékeket ért el. A másik tényező a meleg, sós tengervíz, amelynek egy része a Golf-áramlattal érkezik, és alulról nyaldossa le a gleccserek parti széleit.

Amikor az 1990-es években Tom Mote, a Georgiai Egyetem tudósa - aki nem vesz részt a projektben - elkezdte kutatni a grönlandi jégolvadást, nem gondolták, hogy a víznek jelentős szerepe van benne. Willis szerint ma már az a kérdés, milyen gyorsan olvasztja fel a víz a jeget.

A NASA kutatói a vízfelszín alatt 200 méterrel mélyebben mérik a hőmérsékletet és a só koncentrációját, mert a víz lejjebb melegebb és sósabb, mint a felszínen.

A mérések miatt öt éven át repülnek keresztül-kasul Grönland fölött egy 77 éve gyártott, majd tudományos célokra átalakított második világháborús repülőgéppel. A kutatók hosszú, hengeres szondákat engednek le egy speciális csőben a tengerbe. Számítógépen figyelik, elérte-e a szonda a kívánt mélységet és elkezdte-e mérni a hőmérsékletet és a sókoncentrációt.

Ha a tengervíz valóban sokkal nagyobb szerepet játszik a jégolvadásban, mint eddig vélték a tudósok, az azt jelentheti, hogy a tengerszint a várnál gyorsabban és magasabbra fog emelkedni.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×