Infostart.hu
eur:
377.47
usd:
323.65
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Az egyik hajtó kutyája indulásra vár a kelet-csehországi Orlice-hegységben rendezett nemzetközi kutyaszánversenyen 2019.  január 25-én. A versenyzők négy nap alatt 222 km-t tesznek meg, és egy éjszakát a szabadban táborozva kell eltölteniük. Az idei versenyen 11 országból 100 hajtó 700 kutyával indult.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Több tucat faj tűnhet el a kutyák miatt

A macskák és a patkányok után a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amit az ember szabadított rá a vadon élő állatokra, a kutyáké.

Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, és bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és a szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik. Ezek a kutyák jelenleg nagyjából 200, köztük 30 súlyosan veszélyeztetett, 71 veszélyeztetett és 87 sebezhető állatfajra jelentenek fenyegetést. A fajok majdnem fele emlősfaj, 78 madárfaj, 22 hüllőfaj és három kétéltűfaj – írta a BBC cikke alapján a beol.hu.

A kutatók szerint a vadon élő és szabadon tartott vagy kószáló kutyák eddig csaknem egy tucat állatfaj, köztük egy vadmadárfaj kipusztulásában játszottak közre,

így a macska és a patkány után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozó, amelyet az ember szabadított rá a természetre.

A Biological Conservation című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a probléma a legsúlyosabban Ázsia néhány részét, Közép- és Dél-Amerikát, a karibi térséget és Óceánia egyes területeit sújtja.

A szakértők szerint a magukra hagyott és rendszeresen szabadon engedett kutyák ötféle módon hatnak a vadvilágra:

  • ragadozókként megölik a vadállatokat,
  • megbolygatják az ökoszisztémát,
  • betegségeket – elsősorban veszettséget és szopornyicát – adnak át a vadaknak,
  • versengenek velük a zsákmányért
  • és – főleg Európában – szaporodnak a farkasokkal.
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×