Infostart.hu
eur:
386.43
usd:
331.74
bux:
120216.44
2026. január 14. szerda Bódog
Az egyik hajtó kutyája indulásra vár a kelet-csehországi Orlice-hegységben rendezett nemzetközi kutyaszánversenyen 2019.  január 25-én. A versenyzők négy nap alatt 222 km-t tesznek meg, és egy éjszakát a szabadban táborozva kell eltölteniük. Az idei versenyen 11 országból 100 hajtó 700 kutyával indult.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Több tucat faj tűnhet el a kutyák miatt

A macskák és a patkányok után a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amit az ember szabadított rá a vadon élő állatokra, a kutyáké.

Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, és bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és a szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik. Ezek a kutyák jelenleg nagyjából 200, köztük 30 súlyosan veszélyeztetett, 71 veszélyeztetett és 87 sebezhető állatfajra jelentenek fenyegetést. A fajok majdnem fele emlősfaj, 78 madárfaj, 22 hüllőfaj és három kétéltűfaj – írta a BBC cikke alapján a beol.hu.

A kutatók szerint a vadon élő és szabadon tartott vagy kószáló kutyák eddig csaknem egy tucat állatfaj, köztük egy vadmadárfaj kipusztulásában játszottak közre,

így a macska és a patkány után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozó, amelyet az ember szabadított rá a természetre.

A Biological Conservation című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a probléma a legsúlyosabban Ázsia néhány részét, Közép- és Dél-Amerikát, a karibi térséget és Óceánia egyes területeit sújtja.

A szakértők szerint a magukra hagyott és rendszeresen szabadon engedett kutyák ötféle módon hatnak a vadvilágra:

  • ragadozókként megölik a vadállatokat,
  • megbolygatják az ökoszisztémát,
  • betegségeket – elsősorban veszettséget és szopornyicát – adnak át a vadaknak,
  • versengenek velük a zsákmányért
  • és – főleg Európában – szaporodnak a farkasokkal.
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×