eur:
403.98
usd:
359.13
bux:
94061.67
2025. május 12. hétfő Pongrác
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Emmanuel Macron francia államfő, Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b-j) beszélget a vatikáni Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa gyászszertartása idején, 2025. április 26-án. A római katolikus egyházfő húsvéthétfőn, április 21-én, 88 éves korában hunyt el vatikáni otthonában.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Bendarzsevszkij Anton: kockázatos lépéseket fontolgat Donald Trump

Hírügynökségek, elemzők arra számítanak, hogy a héten előrelépés, vagy akár fordulat jöhet az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos tárgyalásokban. Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdeztük arról, hogy szerinte mennyire biztatóak a jelek.

Egyértelműen látni előrelépéseket a béke irányába, de azt nehéz lenne megmondani, hogy születik-e bármiféle kielégítő eredmény a héten, akár egy részleges fegyverszünetet illetően is – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, és önmagában már azt is eredménynek tartja, hogy a felek tárgyalnak egymással, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztessen, miután korábban illegitimnek titulálta. De Ukrajna is hasonló állásponton volt, külön elnöki rendeletbe foglalta, hogy nem tárgyal az orosz elnökkel – tette hozzá a posztszovjet térség szakértője. „Ehhez képest már nem zárják ki ennek a lehetőségét, sőt, már van egy legalább valamiféle béketervezet az asztalon, amiről lehet beszélni” – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kommunikáció igyekszik felpörgetni az eseményeket – azt hangoztatva, hogy ha nem születik előrelépés, kiszállnak –, a szakértő emlékeztetett: szerdán lesz 100 napja, hogy Donald Trump hatalomra került, ami egy fontos vízválasztó, a tengerentúlon ugyanis az első száz nap alapján ítélik meg az amerikai elnökök tevékenységét. Úgyhogy a sürgetésnek többek között politikai okai is lehetne – magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

Békejavaslat: kritikus pontok

A szakértő elmondása szerint jelenleg két békejavaslat, pontosabban egy javaslat és egy ellenjavaslat ismert, legalábbis az alapján, ami a sajtóban kiszivárgott. Az egyiket április 17-én, a párizsi csúcson publikálták a partnerek, szövetségesek előtt, aminek a lényegi pontjai, hogy az Egyesült Államok jogilag elismeri a Krím-félsziget orosz fennhatóságát, befagyasztják a hadicselekményeket a frontvonal mentén, vagyis „de facto” (gyakorlatilag, de nem jogilag) elismerve Oroszország részeként a teljes egészében megszállt Luhanszki régiót, valamint Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeit, az oroszok pedig visszavonulnak bizonyos – például a harkivi – területekről. Az amerikai béketerv azt is tartalmazza, hogy Ukrajnát kompenzálják és segítik az újjáépítésében, de ennek részleteit nem említik, továbbá hogy Ukrajna békegaranciákat kap európai és nem európai országok békefenntartói révén, de az szintén nem ismert, pontosan milyen formában. Végül, de nem utolsó sorban, a béketerv alapján az Egyesült Államok feloldja az Oroszországgal szembeni szankciókat – fejtette ki az Oeconomus igazgatója.

A Steve Witkoff – az Egyesült Államok Oroszországért felelős különmegbízottja – és Marco Rubio amerikai külügyminiszter által felvázolt és a sajtóban megjelent elképzelésre egy héttel később született egy európai reakció, ugyancsak zárt ajtók mögött, de ez is kiszivárgott. A lényeges pontokban alapvetően egyetértés van, de az európaiak szerint lenne még mit finomítani. Például Ukrajna helyreállítását illetően konkrétan megszabnák, hogy az a lefoglalt orosz vagyonból történjen, és semmiféle korlátot nem tennének az Ukrajnának szánt békegaranciákba; konkrétan megengednék a katonai kontingensek elhelyezését, a katonai segítséget az ország számára. Illetve a Krímről és a további elfoglalt területekről is további tárgyalásokat szeretnének.

Az európaiak és az ukránok azt akarják, hogy előbb legyen általános fegyverszünet, és utána tárgyaljanak a területi kérdésekről – tette hozzá a szakértő, megjegyezve: nem tudni, hogy az európai felvetésekre az amerikaiak mit reagáltak. Sőt, az sem ismert, hogy Oroszország mit szól ehhez. Mivel Volodimir Zelenszkij – „nem túl szerencsés módon” – határozottan elutasította a Krím státuszát érintő javaslatot, így az oroszok azt tudják kommunikálni, hogy „ők benne lennének, de Ukrajna nem akarja ezt a tervet elfogadni” – jegyezte meg Bendarzsevszkij Anton, megismételve: valójában nem tudni, hogy mit gondolnak.

Mi lesz, ha…?

Donald Trump, miután találkozott Volodimir Zelenszkijjel a Vatikánban, azt kommunikálta, hogy érzése szerint Oroszország nem akarja a háború végét, és ha ez nem fog megtörténni, akkor az Egyesült Államok kénytelen lesz pénzügyi vagy másodlagos szankciókkal reagálni. Bendarzsevszkij Anton szerint az Egyesült Államokra mindkét verzió kockázatos: Oroszország már most is a világ legszankcionáltabb országa, és eddig sem vezetett eredményre, hogy befejezze a háborút. Szerinte ha Donald Trump további szankciókat fogad el, akkor azt kockáztatja, hogy ugyanoda jut, mint az előző adminisztráció, lehetőséget teremtve az ellenfeleinek, hogy azt kommunikálják, teljesen feleslegesen hoz ilyen intézkedéseket.

Ha pedig másodlagos szankciókat fogadnának el, megvámolva azokat az országokat, amelyek Oroszországgal kereskednek, például Kínát, Indiát, Törökországot vagy az Egyesült Arab Emírségeket, azok hatalmas gazdasági károkkal járnának az Egyesült Államok számára is, tehát

hatásos, de nagyon káros lépés lenne

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.12. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×