A megtakarításokat nyilvántartó pénzintézetek a tudomásukra jutott és halotti anyakönyvi kivonattal igazolt halálesetet követően a vagyont zárolják arra az időszakra, amíg az új jogosultak – akár kedvezményezettek, akár örökösök – személye egyértelműen meg nem állapítható. Ezt a közjegyző ideiglenes vagy jogerős hagyatékátadó kivonata tartalmazza – válaszolta Lónyai Márta ügyvéd a money.hu pénzügyi portál megkeresésére.

Ugyanakkor ha az örökhagyó – az elhunyt személy – úgynevezett halál esetére szóló rendelkezést tett az adott pénzintézetnél, azaz kedvezményezettet jelölt meg, akkor a kedvezményezettek a hagyatéki eljárástól függetlenül hozzáférhetnek az örökségnek ehhez a részéhez. Ha nincs ilyen kedvezményezett, akkor az örökösöknek meg kell várniuk, amíg a közjegyző átadja nekik a hagyatékot, addig tehát nem férnek hozzá a megtakarításhoz. Ennek egyik jelentős hátránya, hogy a család jóval később férhet hozzá az örökséghez, és adott esetben a megtakarítás az értékéből is veszíthet ebben az időszakban, illetve költségek keletkezhetnek.

A hagyatéki leltárt az önkormányzat megküldi az elhunyt halála szerint illetékes közjegyzőnek, aki a hagyatéki eljárás keretében adja át az örökséget az örökös(ök)nek. A közjegyző megkeresi a különböző állami hatósági nyilvántartásokat, pénzintézeteket a megtakarítások értéke tekintetében. A hagyatéki eljárásban a közjegyző azt is megvizsgálja, nem volt-e az örökhagyónak végrendelete, mert érvényes végrendelet esetén az alapján adja át a hagyatékot, végrendelet hiányában pedig a törvényes öröklés rendje érvényesül.

A megtakarítások az alábbi szabályok szerint öröklődnek:

• Bankbetét: jellemzően a közjegyzői hagyatéki végzés a benyújtása után hozzáférést biztosít a betétekhez, amelyek az örökség tárgyát képezik. Fontos, hogy az örökhagyó informálja a családját, hogy melyik bankban van megtakarítása.
• Állampapír: az öröklési illeték alapja az örökölt állampapírok értéke, ez kerül be a hagyatéki leltárba. Magukat az állampapírokat lehet örökölni, és nem azok értékét. Az örökös döntése, hogy eladja-e őket.
• Lakástakarék: mentes az öröklési illeték alól a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
• Életbiztosítások (megtakarításos): a kifizetett összegek általában nem képezik az örökség részét, és nem terheli őket öröklési illeték. Az életbiztosítási kötvények esetében az örökhagyó által megnevezett kedvezményezettek közvetlenül kapják meg a biztosítási összeget.
• Nyugdíjpénztári megtakarítások: ezek is örökölhetők, amikhez az örökösök gyorsan hozzáférhetnek, ha megjelölték őket kedvezményezettként. Ha az örökhagyó nem jelölt meg kedvezményezettet, akkor az összeg az örökség részévé válik.

Milyen költségekkel jár az öröklés?

A közjegyzőt a hagyatéki eljárásban hagyatéki költség illeti meg, amit az örökösöknek kell megfizetni. Öröklés esetén az adóhatóság öröklési illetéket szab ki, ha az öröklésre nem vonatkozik mentesség. Közeli hozzátartozók mentesek az öröklési illeték alól. Ingóságok esetén, mint amilyenek a megtakarítások is, az öröklési illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek juttatott örökség tiszta értéke után 18 százalék.

Mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint a túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Ezen túlmenően az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész is illetékmentes.

Mennyi idő az öröklési eljárás?

Ha a hagyatéki leltár gyorsan elkészül, mert a hagyatéki vagyonról minden információ fellelhető, illetve ha van, akkor a végrendelet is hamar előkerül, akkor a közjegyző akár egyetlen hagyatéki tárgyalás keretében le tudja folytatni a hagyatéki eljárást. A folyamat így is eltarthat pár hónapig még akkor is, ha az örökösök között nincs jogvita. Ha viszont nincs megegyezés, és pereskedés indul, akkor az eljárás évekig is elhúzódhat. Ilyenkor a közjegyző ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, ami azt jelenti, hogy a hagyatékhoz az örökösök ugyan hozzájutnak, de felelősséggel tartoznak érte, amíg a jogvita véglegesen le nem zárul. Ebben az esetben az örökség ugyan a birtokukba kerül, de nem rendelkezhetnek vele, tehát például nem adhatják el.

Az ügyvéd szerint az örökhagyónak célszerű rendeznie a pénzügyeit, a megtakarításoknál – ahol lehetséges – nevezzen meg kedvezményezetteket, ahol nem lehetséges, ott pedig végrendeletben nevezze meg az örökösöket. A legelőnyösebb, ha a teljes hagyatékra vonatkozóan készül végrendelet, amivel elkerülhetők az örökséggel kapcsolatos jogviták, valamint a bonyolult és hosszadalmas jogi eljárások.