A hosszú nyakú, kisfejű, növényevő, hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Sauropodomorpha) egyik csoportjába tartozó faj a Ledumahadi mafube nevet kapta, ami szeszotó nyelven azt jelenti, hogy hajnali óriás mennydörgés.

A kutatók szerint a Dél-Afrikában kiásott maradványok olyan fajra utalnak, amely a híres brontoszaurusz közeli rokona volt és főként négy lábon járt.

Ezt a mozgásformát később a brontoszaurusz fejlesztette tökélyre, a Ledumahadi azonban jóval korábban, a jura földtörténeti kor kezdetén próbálkozott már vele.

"A Földön élt leghatalmasabb termetű növényevők lettek ezek az állatok már 200 millió évvel ezelőtt"

- mondta Jonah Choiniere, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem paleontológusa.

Egyik hallgatója, a tanulmány vezető szerzője, Blair McPhee mutatta meg neki a csontkövületeket még 2012-ben. Ekkor kezdték el a feltárást a Johannesburgtól délre, a lesothói határ közelében, Free State tartományban lévő Clarens település külterületén.

Már a munka elején kiderült, hogy a Ledumahadi óriási lehetett. A kutatók úgy vélik, a feltárt egyed egy kifejlett, nagyjából 14 éves állat volt, mintegy 12 tonnát nyomott.

Annak eldöntésére, hogy két lábon járt-e, mint ősei, vagy már inkább négy lábon, a kutatók a mai állatokon végzett méréseket felhasználva fejlesztettek ki új módszert. A meghatározáshoz a Ledumahadi végtagcsontjainak vastagságát is megmérték, hogy megbecsüljék, hány végtag kellett a hatalmas testsúly hordozásához.

A frissen leírt leletek az mutatják, hogy Dél-Afrikában már az északi félteke gigászi húsevői, a Tyrannosaurusok vagy a Velociraptorok előtt is gazdag dinoszaurusz-ökoszisztéma létezett, melynek a hatalmas Ledumahadi is része volt.