"A homok jelenti a modern társadalom alapját" – mondta Aurora Torres, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (iDiv) munkatársa, akinek tavaly jelent meg tanulmánya a homokbányászat hatásairól a Science című tudományos folyóiratban. A szakember szerint a homokbányászat környezetre és emberre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években olyan nemzetközi szervezetek látókörébe is bekerült, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja.
Mindeközben a víz után a homok lett a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag.
A homok nem csupán az épületek összetevője, hanem gyakorlatilag mindenben megtalálható, az üvegtől az aszfalton, a kozmetikai szereken, a fogkrémeken, a mikrocsipeken, az okostelefon-kijelzőkön és az autókon át egészen a repülőgépekig.
Az InfoRádió által korábban megkérdezett geológus, Török Ákos is úgy vélte, hogy a megfelelő minőségű homok globális hiánycikké válhat.
A homok nagyon gyakori nyersanyagnak tűnik, amit az építőipar használ a legnagyobb mennyiségben, ugyanakkor a területi eloszlása a világban nagyon egyenlőtlen, olyan értelemben, hogy nem ott található a legnagyobb mennyiségben, ahol a felhasználásra igény van. Ezért is alakulhat ki a homokhiány, másrészt pedig alul van árazva - emelte ki Török Ákos.
A sivatagi homok azonban nem minden esetben alkalmas építkezésre – jegyezte meg a geológus.
"Nemkívánatos szennyeződéseket tartalmazhat, amelyek ha a betonba bekeverednek, csökkentik a cementkötés erősségét a szemcsék között, azaz gyengébb minőségű betont kapunk"
- magyarázta.
Magyarország mintegy 560 millió köbméternyi homokkészlettel rendelkezik.
140-150 évig elegendő készletünk van, ha ilyen ütemben termeljük ki a homokot
– tette hozzá a Török Ákos.
A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok a világ legnagyobb homokexportőre, míg Szingapúr a legnagyobb importőr. Egy, az ENSZ számára készített 2014-es jelentés 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását.
Sok ország, különösen a délkelet-ázsiai államok, mostanra betiltották a homok kivitelét. A nyersanyaggal azonban továbbra is kereskednek, gyakran illegálisan.
Török Ákos elmondta, hogy a megnövekedett homokigény miatt Indiában már úgynevezett homokmaffiák is működnek.
"Kedvező homokkitermelő helyeket birtokolják, és bandaháborúk indulhatnak meg a homokkitermelő helyekért - ilyen homokmaffia-háborúkban már százas nagyságrendben haltak meg emberek" - tette hozzá.
Folyamatosan kutatják a homok lehetséges alternatíváit. Az építési anyagok újrahasznosítására, valamint a sivatagi homok felhasználhatóságára tett erőfeszítések ígéretesnek tűnnek. A probléma azonban összetett, és viszonylag új is. Aurora Torres szerint
a homok alternatívájának megtalálása nehéz feladat, mert egy olyan speciális anyagról van szó, amely mindig is bőségesen és olcsón rendelkezésre állt.