Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. január 30. péntek Martina

Így érkezik el az első séta a Marson

A NASA tervei szerint 2019-ben beindulna a Mars-expedíció egy Hold körüli űrbázis kialakításával. 2033-ban pedig elérhetik az első űrhajósok a Marsot és megtörténhet az első séta a vörös bolygó felszínén. Az ehhez szükséges szellemi kapacitás rendelkezésre áll, a Mars-utazás azonban pénz kérdése - mondta el az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

"A Mars-expedíció bejelentése után egy nappal a NASA máris közölte, hogy a 2018-as indulás mégiscsak eltolódik 2019-re, tehát egy nap alatt rögtön egy év csúszást szenvedett a program. Ez sok mindent elárul arról, hogy ezek a közlemények sokszor legalább annyira politikai indíttatásúak, mint tudományosak" - mondta el az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Sárneczky Krisztián hozzátette:  az expedícióhoz szükséges megfelelő szellemi kapacitás rendelkezésre áll, a technológia is ma már megvalósítható.

A Mars-utazás időpontja egyedül attól függ, hogy erre mennyi pénzt szánnak.

"Egyelőre az USA költségvetésének csak fél százalékát teszi ki a NASA költségvetése, míg a Hold-utazások idején ez 4 százalék volt. Tehát a mostani büdzsé arányaiban rendkívül elmarad a korábbitól" - mutatott rá a csillagász.

Így érkezik el az első séta a Marson

Véleménye szerint egyébként nem is kellene 4 százalék, elég lenne az is, ha csak megdupláznák a jelenlegi ráfordítást, de ez szinte lehetetlennek tűnik a mai helyzetben.

"A jelenlegi költségvetés mellett szinte biztosan csúszások lesznek ebben a programban.

De az is biztos, hogy nagyon érdekes 10-15 év elé nézünk, mert az évtizedes helyben toporgás után úgy tűnik, hogy megmozdult valami az űrkutatásban" - fogalmazott Sárneczky Krisztián.

Elmondta, hogy első lépésként újra kell nagy rakétákat építeni. A jelenlegi elképzelések szerint nem is közvetlenül a Földről történik majd az expedíciós indulás, hanem egységenként szállítják fel a részeket az űrbe és ott szerelik össze a rakétát.

"A NASA tervében egy Hold körüli egység szerepel, ahol mindent összeszerelnének és onnan már jóval kisebb gravitációból, jóval kevesebb üzemanyaggal a teljes komplett – emberekkel, ellátmánnyal, visszatérő egységgel felszerelt - rakéta sokkal könnyebben elindulhat. Ezeket az óriási újonnan fejlesztett rakétákat azonban – amelyek 100-200 millió lóerős eszközök – előbb tesztelni kell. Körülbelül egymillió dollárba kerül egyetlen ilyen rakéta tesztje" - mutatott rá a csillagász.

Az asztronauták a tervek szerint 2028-29 körül mennének az űrbázisra.

"Az asztronauták a felköltözésük után először a Hold körüli pályán végigkeringenek egy olyan időintervallumot, amennyi a Mars-utazás lenne. Ezzel kapásból el is vesztünk másfél évet. Kérdés, az űrhajósok bírják-e másfél évig, a rendszer bírja-e eddig. A tapasztalatok alapján azután az egész programot kiértékelik, és lehet, hogy kell még egy tesztfázist csinálni. Ezzel is pörög az idő, már 2030-31-ben járunk. Ezután lehet élesben elindítani az egyébként még így is rendkívüli kockázatokat rejtő expedíciót valamikor a 2030-as években" - mondta el a  Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: miért éppen Minnesota? Nem véletlenül ott van polgárháborús helyzet Amerikában

Nem véletlenül alakult ki polgárháborús helyzet az amerikai Minnesotában, azután, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal, azaz az ICE ügynökeit az államba vezényelték – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő hangsúlyozta: a népes szomáliai kisebbség, az állam demokrata vezetése és a bevándorláshoz való liberális viszonyulása is hozzájárult ahhoz, hogy komoly a feszültség, illetve az ICE ügynökei is erőszakosabban léptek fel, és lelőttek két embert.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szépíteni tudtak a vérengzés után a piacok

Szépíteni tudtak a vérengzés után a piacok

Pénteken folytatódott az amerikai tőzsdék zuhanása, csütörtökön a Microsoft, pénteken már az Apple rántotta le a tech szektort. Bár volt pillanat, amikor 500 pontos mínuszban is volt a Dow Jones, végül estére korrigálni tudott az index. A vezető amerikai tőzsdék így is turbulens, de pozitív hónapot zárnak. Ehhez képest Európában enyhe emelkedéssel zártak az indexek: megadta a lendületet az euróövezet vártnál erősebb GDP-növekedési adata. Eközben viszont tovább folytatódik a volatilitás a nyersanyagpiacokon, az arany és az ezüst árfolyama este már nehéz kőként zuhan, de ugyanez igaz a rézre és palládiumra, valamint az olaj is korrigál a tegnapi rali után. Utóbbiak összefüggésben állnak a dollár erősödésével és azzal, hogy Donald Trump végre megnevezte jelöltjét az amerikai jegybankelnöki posztra. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×