A keverékek 107 fajtiszta japán makákóval együtt éltek a Takagojama vadasparkban, a Csiba kormányzóságban fekvő Futcu városban. Az állatkert ezeket is fajtisztának hitte, ám egy önkormányzat által elrendelt nagyszabású DNS-vizsgálat felfedte, hogy "félvérek", vagyis japán- és rhesusmakákók keveredéséből születtek, márpedig az idegen fajokról szóló japán törvény tiltja a rhesusmajom és keverékei tartását.

A rhesusmajmok egy ma már használaton kívüli idegenforgalmi létesítményből szöktek meg és keveredtek el az őshonos fajjal. Miután a futcui önkormányzat szakemberei felfigyeltek néhány keverék példányra, a teljes majomállomány DNS-vizsgálatát elvégeztették tavaly ősszel a Kiotói Egyetemmel és egy helyi kutatóintézettel.

A Japán egyik turistaattrakciójának számító japán makákók megtalálhatók szerte a szigetországban, egyes természetes élőhelyei pedig, köztük egy 11 hektáros terület a takagojamai vadaspark mellett a Boszo-félszigeten, védett rezervátumokként működnek. A vadaspark mindössze 2-3 kilométerre fekszik a rezervátumtól, így félő volt, hogy a keveredés átterjed a vadon élő őshonos japán majmokra is.

- A fajkeveredés jobban elterjedt, mint gondoltuk. Korszerűsítjük a létesítményeket és a biztonsági rendszabályokat, megakadályozandó, hogy a keveredésnek hátrányos következménye legyen a vadon élő japán makákókra - mondta az önkormányzat egy illetékese.