A veszélyre William Colgan, a kanadai York Egyetem kutatója mutatott rá a Geophysical Research Letters című szaklapban bemutatott tanulmányában, melynek elkészítésében egy dán, amerikai és kanadai nemzetközi kutatócsapat vett részt.
Az amerikai hadsereg mérnökei 1959-ben kezdtek hozzá a katonai bázis kiépítéséhez Grönlandon a több méter vastag hótakaró alatt. Laborok, kórház, templom és egy mozi is tartozott a bázishoz, ezeket alagutak kötötték össze egymással. Az energiát egy mobil atomreaktor szolgáltatta.
A bázison szolgáló mintegy kétszáz katona hivatalosan sarkvidéki kutatóprojekten dolgozott, a Camp Centurynek azonban titkos feladata is volt: az Iceworm-projekt. Az Egyesült Államoknak Grönland egykori gyarmatosítójával, Dániával kötött szerződésében is elhallgatták a tervet. A projekt célja ugyanis az volt, hogy a bázison Szovjetunió elleni atomrakétákat készítsenek és teszteljenek. A mérnökök azonban megállapították, hogy a jégtömegek a korábban feltételezettnél gyorsabban mozognak, emiatt az alagutakat a beomlás veszélye fenyegeti. 1967-ben ezért az amerikaiak elhagyták a bázist.
A hadsereg magával vitte a reaktort, de nagy mennyiségű veszélyes és mérgező anyag maradt hátra: rákkeltő klórvegyületek, poliklorinált bifenilek (PCB), több mint 1890 hektoliter gázolaj, ismeretlen, nagy mennyiségű radioaktív hűtővíz és több ezer liternyi fertőzött szennyvíz. A hótömegekbe zárva úgy tűnt, nem jelenthetnek veszélyt a hulladékok.
"Amikor a megmaradt vegyi anyagokat otthagyták, senki sem gondolta, hogy valaha is felszínre kerülhetnek. Sem az Egyesült Államok, sem Dánia nem tett akkoriban alapvetően semmi rosszat, a világ azonban megváltozott azóta" - mondta William Colgan.
Tanulmányában kifejtette, miként kerülhet a környezetbe mérgező hulladék a Föld felmelegedése következtében. Ez tönkreteheti a közeli ökoszisztémát és az emberi egészségre is káros lehet. Különösen a PCB-k jelentenek nagy veszélyt az emberekre és állatokra, ha bejutnak a felszíni vizekbe.
Az északi sarkvidéken a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint a világ többi részén. 2090-re az olvadó jég mennyiségét már nem egyenlíti ki a lehulló hó, emiatt felszínre kerülhetnek a mérgező hulladékok. A jég miatt keletkező repedéseken át viszont már jóval korábban is kerülhet olvadékvíz a szennyezett alagútrendszerbe, amely jelenleg 35 méterrel a felszín alatt található - vélik a tudósok. Hozzátették: mivel nagyon drága a bázis feltárása és a hulladék eltávolítása, a takarítási munkálatok csak akkor kezdődhetnek, ha a fölötte lévő jégrétegek elolvadtak.
Vittus Qujaukitsoq grönlandi külügyminiszter aggasztónak nevezte a tanulmány eredményeit. Mint mondta, tisztázni kell, ki a felelős a bázis tisztításáért. Kristian Hvidtfelt Nielsen, az Aarhusi Egyetem tudománytörténésze szerint az Egyesült Államok és Dánia közösen felelős. "Morális értelemben a két ország közösen felel a tisztítási munkáért. Hiszen bár az amerikaiak építették a bázist, a dánok adták meg rá az engedélyt" - vélte.