A 20. század kezdete óta a tengervíz szintje csaknem 20 centimétert emelkedett. Ennek két fő oka van: az egyik a hőtágulás – mivel a melegebb víznek nagyobb a térfogata -, a másik a szárazföldi jég olvadása – mondta Mika János.

Csak átmeneti segítség

„Egyúttal az óceánnak köszönhetjük a felmelegedés fékezését is: az óceánoknak köszönhetően az üvegházhatású gázok által okozott energiatöbbletnek csak egy része érvényesül. A baj az, hogy minél többet nyel el az óceán, annál gyorsabban valósul meg a hőtágulása, és annál inkább emelkedik a tenger vízszintje” - magyarázta az éghajlatkutató.

Elmondta, hogy ennek a tendenciának köszönhetően az elmúlt 12 évben a Föld hőmérséklete alig-alig emelkedett – minden bizonnyal azért, mert a nagyobb mélységekben sokkal gyorsabb volt az óceán melegedése.

Hozzátette: emiatt azonban nagyobb fokú volt a világ óceánjainak emelkedése is.

„2014 óta visszagyorsult a levegő melegedése, vagyis azóta valószínűleg kevésbé nyeli el a meleget az óceán” - mondta.

Szárazföldi jég olvadása

Az éghajlatkutató elmondta, hogy a tengerszint emelkedésének másik okozója a térfogat-növekedés mellett a szárazföldi jég olvadása. Ez főként Grönland és az Antarktisz jegének olvadását jelenti.

„A tengerjég olvadása szerencsére nem növeli a tengervíz szintjét: az úszó jég, ha elolvad, pontosan ugyanolyan szintű marad a tenger magassága, mint korábban. Ezt Arkhimédész törvényéből le lehet vezetni” - emlékeztetett az Esterházy Károly Egyetem tanszékvezetője.

Az éghajlatkutató elmondta: az eddigi közel 20 centiméteres emelkedés nagy része még a hőtágulás miatt következett be.

„Itt nem csak tíz centiméterekről van szó: az előrejelzés szerint a század végére fél-egy méter között emelkedhet a tengervíz szintje” - emelte ki Mika János.

„A baj az, hogy ha sikerül is a levegő hőmérsékletét állandó értéken tartani – azzal, hogy nagyon erősen csökkentjük a szén-dioxid és más üvegház hatású gázok kibocsátást – a tengervíz szintje még ezen túl is emelkedni fog. Hiszen összességében évszázadokra van szükség, hogy a melegedési hullám leérjen az óceánok legalsóbb rétegeiig. Amíg pedig halad lefelé, folyamatosan emeli a tenger vízszintjét. Így akár méterekkel megnőhet a tenger vízszintje pusztán ettől a két viszonylag békés folyamattól” - közölte az Esterházy Károly Egyetem tanszékvezetője.

Hozzátette: emellett attól is lehet tartani, hogy a Nyugat-Antarktiszi jégtömb – ami a kontinentális talapzaton ül, vagyis jelenleg nem érvényes rá Arkhimédész törvénye – ha megolvadna, akár 5 méterrel is megemelné a tenger vízszintjét.

„Azért fontos, hogy maximum három fokos melegedésnél sikerüljön megállítani a klímaváltozást, mert efelett az említett probléma megtörténhet. A párizsi megállapodás szerint két foknál meg kellene állítani a melegedést, de három foknál mindenképpen, mert különben nagyon nagy baj lesz” - fogalmazott az éghajlatkutató.

Kiribati az első ország lehet, amely eltűnik

A riói olimpián szórakoztató táncairól híressé vált kiribati David Katoatau hazája az első ország lehet, amely eltűnik a Földről.

Kiribati ugyanis egy olyan szigetcsoport a Csendes-óceánon, az Egyenlítő mentén, amelynek jövőjét a globális felmelegedés és a tengerszint folyamatos emelkedése rendkívül veszélyezteti. Emiatt a tudósok szerint ez a szigetcsoport lehet az első ország, amely eltűnik a Földről.

A súlyemelő Katoatau vicces táncával erre szeretné felhívni a világ figyelmét. Egy évvel ezelőtt nyílt levelet is írt, amelyet szeretne a lehető legtöbb emberhez eljuttatni.

„Nincsen elég tartalékunk ahhoz, hogy segítsünk saját magunkon. Ugyanez elmondható a sportéletről is. Nem volt edzőterem, amikor sportolni kezdtem, és nincsen most sem. A tengerparton edzettem, de csak hajnalban tudtam, mert a naptól felforrósodtak a súlyok” - fogalmazott a sportoló.

Katoatau a Nemzetközösségi Játékokon nyert aranyérméért kapott pénzjutalmából új házat építtetett szüleinek Kiribati legtöbb lakost számláló szigetén. A házat azonban nem sokkal később egy természeti csapás a földdel tette egyenlővé.

„Építettünk egy újat, de a tengerszint nagyon közel van, így az aggodalom nem szűnt meg” – mesélte a boldog táncáról megismert súlyemelő.

„Sajnos nem ez az első szigetcsoport, amelynek lakóit a tengerszint-emelkedés költözésre kényszerít. 2005-ben már körülbelül ötszáz embernek kellett elhagynia Tuvalu szigetét, akiket Új-Zéland fogadott be. Azért kényszerültek erre, mert a tengerszint emelkedése elért egy olyan szintet, amely miatt már a part menti házakból ki kellett költözniük az ott lakóknak. Hasonló közvetlen veszélyben vannak a Maldív-szigetek lakói is” - közölte Mika János.

„A tengerszint az egész bolygón közel azonos mértékben emelkedik. Eszerint az, hogy mely szigeteket fenyeget a leginkább a tengerszint emelkedése, attól függ, hogy mennyivel a tengerszint felett helyezkednek el a szigetek” - magyarázta az éghajlatkutató.

Az első amerikai falu, amelynek költöznie kell

Egy egész alaszkai falut kényszerít költözésre a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés. Az inupiatok lakta Shishmaref lesz az első az Egyesült Államokban, amelyet áttelepítenek az éghajlatváltozás miatt.

Az Egyesült Államokat és Oroszországot elválasztó Bering-szoros térségének egyik szigetén fekvő Shishmaref partvonala csaknem három méterrel csökken évente.

A kutatók szerint az erózió oka, hogy a globális felmelegedés elolvasztja a tengeri jeget, amely egykor pajzsként védte a szigetet a pusztító hullámoktól. Ráadásul a permafroszt - állandóan fagyott talaj - ugyancsak olvad. A falu már számos épületet átköltöztetett a part menti területekről, és védőgátat is kiépített, az azonban csak mérsékelt sikerrel működik.

Shishmaref egyike azon több tucat, őslakosok lakta településének Alaszkában, amelyekre egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a globális felmelegedés okozta áradások és az erózió. Emiatt az érintett települések egy része a költözést fontolgatja.

Shishmaref lakói már szavaztak is a 650 fős közösség elköltözéséről. Az áttelepülésről már 2002-ben is szavaztak, ám a kezdeményezés akkor megtorpant. A falu átköltöztetésének költségeit 180 millió dollárra (50 milliárd forint) becsülik, amihez állami, valamint szövetségi támogatást is próbálnak szerezni a helyi hatóságok. Arról azonban egyelőre nem született döntés, hogy hova költözik a falu.