A fecskéink vonulása meglehetősen elhúzódik: Magyarországon még szeptember második feléig, sőt október közepéig is lehet találkozni fecskékkel – közölte Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

Hozzátette: természetesen az ősz felé haladva már nem a fészkelő területeken, hanem elsősorban a vonulási, pihenő helyeken láthatjuk őket, vagyis főként a nagyobb vizek mellett lévő kiterjedt nádasokban.

„A parti fecske és a füsti fecske ugyanis ilyenkor hatalmas, sok százezres csapatokat alkotva nádasokban éjszakázik. Az egyik ilyen klasszikus nagy fecskevonuló hely Magyarországon Baranya megyében, Sumonyban van” - mondta Orbán Zoltán.

Elmesélte, hogy régen a népi megfigyelés rögzítette azt, hogy a nádasban éjszakáztak a fecskék. Amikor pedig egyik napról a másikra eltűntek, a régiek azt gondolták, hogy a fecskék az iszapba fúrva töltik a telet, és onnan jönnek elő tavasszal.

Kiemelte: a hazai és európai fecskeállomány elképesztően nagy mértékben csökkent az ezredfordulóra.

„Ennek három fő oka van: az egyik az élőhelyek átalakítása – a mezőgazdasági gyakorlat, az építkezési szokások megváltoztak –, nagyon sok helyen csökkent az állattartás – emiatt a táplálék minősége és mennyisége is csökkent –, és egyre nagyobb problémát okoz a klímaváltozás, ami nemcsak a fészkelőhelyen a költési időszakban, hanem a vonuláskor és a teleléskor is érinti őket” - részletezte a szakember.

„A fecskéink a Szaharától délre, Afrika középső és déli térségeibe repülnek. Viszont mielőtt átrepülik a Földközi-tengert, a Szahara déli peremén kellene feltölteniük a raktáraikat. A probléma az, hogy a klímaváltozás a Szahara déli peremén még fokozottabban érezteti a hatását, emiatt nagyon gyakoriak a hosszú, aszályos időszakok. Ha pedig nincs növény, akkor nincs rovar sem”

- magyarázta Orbán Zoltán.

„Mivel a fecskék táplálékspecialisták, vagyis csak repülő rovarra vadásznak, nem tudják megtenni azt, amit a cinegék például igen, vagyis hogy télen más táplálékra váltanak át – ők képtelenek az ágak között ugrálva, vagy a földön csipegetve táplálékot gyűjteni” - fejtette ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.