Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Előkerült a levél, amelyben Rotterdam megadta magát

Előkerült az a rég elveszettnek hitt levél, amelyben Rotterdam megadta magát a náci Németországnak, miután a német légierő 1940. május 14-én pusztító bombatámadást mért a városra.

"Archív felvételeket nézegettem egy németországi aukciósház honlapján, amikor egyszer csak megláttam egy dokumentumot Scharroo ezredes aláírásával, aki a város védelméért volt felelős 1940 májusában" - mondta Gerard Groeneveld kutató, író.

A kéziratot Rotterdam akkori polgármestere is láttamozta, majd a dokumentum a németekhez került és nyoma veszett. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy örökre elveszett.

A második világháború első hónapjaiban, 1940. május 10-én Németország megtámadta Hollandiát, amelynek területére stratégiailag volt szüksége. A holland haderők azonban visszavágtak, és hamarosan patthelyzet alakult ki.

A német hadsereg Rotterdam megadását követelte, és a német szárazföldi erők vezetője, Rudolf Schmidt tábornok gépelt ultimátumban figyelmeztette a városban lévő holland haderőket, hogy adják fel, vagy brutális légitámadással kell szembenézniük.

Pieter Wilhelmus Scharroo holland ezredes kézzel írt üzenetben válaszolta meg, hogy nem fogadhatja el az ultimátumot, mivel az nem volt aláírva.

Schmidt ezután Scharroo levelének végére írta le a kapitulációra vonatkozó felszólítást, és egyúttal parancsba adta a Rotterdam elleni támadás elhalasztását a tárgyalások miatt.

A bombázás lefújásának parancsa azonban soha nem érkezett meg a német pilótákhoz, akik 1940. május 14-én bombazáport zúdítottak a város történelmi központjára, melynek nagy része megsemmisült. Mintegy 800-900 ember halt meg és 80 ezren maradtak otthon nélkül. A legnagyobb tüzeket csak két nappal a támadás után sikerült megzabolázni.

A villámtámadást követő órákban Scharroo azt írta Schmidt ultimátumának végére, hogy "elfogadva". Groeneveld most ezt a dokumentumot találta meg.

Miután a németek azzal fenyegetőztek, hogy hasonló támadást mérnek Utrechtre, Hollandia megadta magát a náci rezsimnek 1940. május 15-én.

Groeneveld nem árulta el, hogy mekkora összeget fizetett a dokumentumért, amelyet reményei szerint sikerül eladnia egy holland múzeumnak.

Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×