"Az Európai Űrügynökség indította el azt a hosszabb időperiódust átfogó programot, ami a jelenlegi tervek szerint két indításból áll. Az első már megtörtén március 14-én, a második pedig 2018-ban lesz. Ez előkészíti és bizonyítja azt, hogy a légköri fékezéseket, a felszínre való leszállást hibátlanul meg tudják csinálni" - ismertette Szalai Sándor.

Közölte: "eddig több mint 40 Mars-kutató szonda indult a bolygóhoz. Ebből az oroszoknak három kudarcot vallott, és az Európai Űrügynökségnek is volt egy szondája, a Mars Express, aminek a leszállóegysége a szétválás után elveszett, megszakadt a kapcsolat vele".

A professzor elmondta, hogy a néhány napja fellőtt űrszondának október 16-án választják le a leszállóegységét. Az akkumulátora nyolc nap alatt le fog merülni, addig meteorológiai méréseket és mágnesestér-jellemzőket mér majd a Mars felszínén.

Az űrszonda elkészítésében magyar szakemberek is részt vettek.

A kutatóállomás két részből áll. Az egyik a leszállóegység, a másik pedig egy keringő egység, amely a rádiójeleket is képes továbbítani a Föld irányába.

"Ezen van egy olyan optikai műszer, ami színes és stereo képeket fog közvetíteni. Ez a domborzat pontos meghatározására szolgál majd. Ennek a szoftverét készítettük mi. Ez azt a célt szolgálja, hogy majd a jövőbeni misszióknál, leszállóegységeknél a felszínt, a terepet alaposabban, részletesebben ismerve meg lehessen határozni azt a pozíciót, ahová leteszik majd a leszállóegységet" - tudatta az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának professzora.