Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Viking leszármazottak után kutatnak Normandiában

Viking leszármazottak után kutatva készülnek elemezni brit kutatók a mai Normandia területén élők DNS-ét; néhány helyi aktivista ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az eredmények táptalajt biztosíthatnak bizonyos rasszista megmozdulásoknak.

A Franciaország északnyugati tájegységéhez tartozó Cotentin-félsziget lakói közül nagyjából százan adnak önként DNS-mintát a Leicester Egyetem szakembereinek, akik a mai Normandia területét a 9. században elfoglaló vikingek leszármazottai után kutatva fogják elemezni őket.

Az intézmény munkatársaként dolgozó Richard Jones szerint a vizsgálat célja, hogy többet megtudjanak a Cotentin-félszigetet érintő 9. és 10. századi "skandináv gyarmatosítás intenzitásáról". Ebbe annak kiderítése is beletartozik, hogy a gyarmatosítók keveredtek-e házasság révén a helyiekkel.

A francia önkénteseket olyanok közül választották ki, akik skandináv eredetű vezetéknévvel rendelkeznek vagy családjuk legalább a 11. század óta Franciaországban él, és további előnyt jelentett a projektbe való bekerüléshez, ha az illetőnek mind a négy nagyszülője a jelenlegi lakóhelye 50 kilométeres körzetében élt.

A francia adatvédelmi hatóságok engedélyezték a tanulmányt, amelynek eredményeit jövőre közlik. A DNS-teszteket ugyanakkor nem mindenki nézi jó szemmel. "Aggódunk, hogy mindez ráerősít arra a gondolatra, hogy vannak igazi normannok és vannak nem igaziak" - mondta Jacques Declosmenil, a Mozgalom a rasszizmus ellen (Movement Against Racism, MRAP) helyi szárnyának vezetője.

Jones elhessegette ezeket az aggodalmakat, mondván, hogy egy adott személy DNS-ének mindössze 2 százalékát fogják tanulmányozni a kutatók, és a maradék 98 százalékban "bármi lehetséges". A szakemberek Nagy-Britannia három területének és Normandia lakóinak körében kutatják a viking örökség bizonyítékait.

A Caeni Egyetem középkori történelemmel foglalkozó professzora, Pierre Bauduin ugyancsak arra figyelmeztette a leicesteri kutatókat, hogy a faji származás "rendkívül érzékeny téma Franciaországban". Mint fogalmazott: "Fontos, hogy senki se értse félre az eredményeket".

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×