Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Alexander Hoffmann, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti csoportjának vezetõje (b), Friedrich Merz német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Jens Spahn, a CDU parlamenti csoportjának vezetõje (b-j) beszélget a két csoport alkotta frakció ülése elõtt a parlament berlini épületében 2026. március 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen? – ezen megy a nagy vita Németországban

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

A ma érvényben lévő nagyon engedékeny, még a koronavírus-járvány idején bevezetett szabály szerint elég, ha a munkavállaló betelfonál vagy ír egy e-mailt, hogy megbetegedett, és orvosi igazolásra csak a csak a betegállomány negyedik napjától van szükség, vagyis akkor, ha a betegség meghaladja a három napot. A kormány most ezen változtatna úgy, hogy a munkavállalóknak már a betegállományuk első napjáról orvosi igazolást kelljen benyújtaniuk a munkaadóiknak – írja a 24.hu a BBC alapján.

Friedrich Merz kancellár szerint a munkavállalók visszaélnek az engedékeny szabályozással, túl sok a betegszabadság a német cégeknél, a helyzet pedig tarthatatlan.

A tervet támogatja Merz kereszténydemokrata pártja (CDU) és a koalíciós partner szociáldemokraták (SPD).

A betegszabadságon töltött napok száma Németországban a legmagasabbak között van az EU-ban, egy munkavállaló egy év alatt átlagosan 18 napot van betegszabadságon.

Az orvosokat tömörítő szövetség (KBV) szerint az „őrület határát súrolja”, hogy a kormány ezreket kényszerítene arra, hogy menjenek el az orvosukhoz csak azért, hogy az kitöltsön nekik egy nyomtatványt. „Annak, aki köhög, vagy valamilyen emésztőrendszeri fertőzése van, annak az ágyban van a helye, nem egy orvosi váróban” – közölték.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×