A kínai és az európai felsőoktatás kihívásai ma már meglepő hasonlóságot mutatnak: ugyanazok a kérdések visszhangzanak a budapesti, berlini vagy párizsi előadótermekben, mint Sanghajban. Hogyan őrizzük meg a tudományos integritást? Miként értékeljük a hallgatókat, ha egy algoritmus pillanatok alatt képes esszét írni? A különbség nem a problémákban, hanem azok megoldásának módjában rejlik. Nyírő András tanulmányútja során négy olyan strukturális felismerést azonosított, amely a sanghaji modellt követendő példává teszi. Az Index egyik alapítója a China Daily-ben irt cikkében teszi fel azeket a kérséseket.

Úgy látja, hogy Fudan Egyetem nem elégedett meg egy szimbolikus bizottsággal, hanem létrehozott egy hatáskörrel és forrásokkal rendelkező MI Oktatási Innovációs Központot. Ez az egység biztosítja az oktatók háromszintű (ismeretszerző, alkalmazó, haladó) képzését és a szabályzatok folyamatos frissítését, ami Magyarországon sokszor hiányzó „intézményi horgonyként” működik.

Az átláthatóság a cél

Ahelyett, hogy megbízhatatlan szoftverekkel próbálnák kiszűrni az MI használatát, Sanghajban a hallgatók minden feladatnál kötelesek deklarálni a segédeszközeik típusát és a humán hozzájárulás mértékét. Az MI-használat így rejtett szorongás helyett mérhető, akademikus kompetenciává válik öt dimenzióban, a prompt-precizitástól az etikus alkalmazásig.

Kognitív tehermegosztás

A modell tudatosan delegálja az alacsonyabb rendű feladatokat (adatgyűjtés, vázlatkészítés) a technológiának, hogy a diákok energiájukat a kritikai elemzésre és komplex problémamegoldásra fordíthassák. Ez a szemléletmód az európai innovatív pedagógusok törekvéseivel cseng össze, de itt elvi szintre emelve és intézményesen támogatva.

A Fudan saját szerverein futtatja az MI-infrastruktúrát, így

a kutatási adatok és hallgatói rekordok nem kerülnek ki intézményi falakon kívülre.

Ez az elv összhangban áll az EU GDPR-szabályozásával és az új MI-törvénnyel, így a Pannon Egyetemhez hasonló hazai kezdeményezéseket is egy egységes, skálázható stratégiába érdemes illeszteni.

Nyírő András hangsúlyozza: a kínai modell nem másolható le egy az egyben a központosított és a decentralizált környezet alapvető különbségei miatt. Ugyanakkor az elvek – mint az ökoszisztéma-alapú irányítás és a transzparencia operationalizálása – globálisan is érvényesek.

A felsőoktatás első, védekező szakasza, amely a tiltásokra és a detektorokra épített, lezárult.

A jövő feladata az emberi és gépi intelligencia valódi szinergiájának kiépítése.