Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
telefonálás vezetékes telefon
Nyitókép: Pixabay

Különleges okból másfél órát beszélt Vlagyimir Putyin Donald Trumppal

Az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt amerikai kollégájával, Donald Trumppal szombat este - jelentette be a Kreml, hozzátéve, hogy a két vezető az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt megvitatta az ukrajnai helyzetet.

"Az elnökök természetesen szóba hozták az ukrajnai helyzet rendezésének kérdését, különös tekintettel Donald Trump közelgő részvételére a július 7-én és 8-án Törökországban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón" - számolt be Jurij Usakov, a Kreml diplomáciai tanácsadója, akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett.

Tájékoztatása szerint az 1 óra 25 perces telefonbeszélgetés során a két vezető más nemzetközi témákról is szót ejtett, így az Iránnal, valamint a Közel-Kelettel kapcsolatos fejleményekről.

Korábban, szombat este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Donald Trumppal az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának évfordulója alkalmából.

Harminckét ország államfői és küldöttségei, köztük Donald Trump is, várhatóan keddtől Ankarában részt vesznek a NATO-csúcstalálkozón.

Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója beszámolójában azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin "áttekintést adott az ukrajnai harctéren kialakult valós helyzetről, ahol az orosz fegyveres erők magabiztosan haladnak előre".

A Kreml pénteken bejelentette, hogy elfoglalta az ukrán Kosztyantinyivka városát, amely Kijev erőinek egyik fellegvára a keleti donyecki régióban.

Ezt azonban Kijev határozottan cáfolta, kijelentve, hogy csapatai továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a települést, és hogy a harcok ott továbbra is folynak.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×