A szakemberek feltételezése szerint a gazdagon díszített vízipipákat szkíta uralkodók, törzsi vezérek használhatták. Az aranytárgyakat egy kurgánban - halomsírban - találták Oroszország déli részén, a Kaukázus-hegységben 2013-ban, amikor a térségben villamosenergia-hálózatot építettek ki. Az ókori lovas nomád nép Kr.e 9. századtól Kr.u. 4. századig uralta a térséget.

A vízipipákat egy kövekkel kirakott sírkamrában találták több mint három kilónyi aranytárggyal együtt, amelyek között ujjra és nyakba való gyűrűk és egy karkötő is volt.

Anton Gass, a porosz kulturális örökségvédelmi alapítvány régésze a National Geographicnak elmondta, hogy ezek a tárgyak a térségben talált legkiválóbb minőségű tárgyak közé tartoznak. "Évszázadonként csak egyszer találni ilyen remekműveket" - tette hozzá.

Az aranycsészében talált ragacsos fekete anyag elemzésekor kiderült, hogy abban ópiumot és kannabiszt használtak.

Számos történész szerint a szkíták szívtak vagy főztek ópium- és kannabiszkotyvalékot, mielőtt csatába indultak, hogy megváltoztassák elméjük állapotát.

A szakemberek azt remélik, hogy a vízipipák gazdag díszítése - amely egyebek között egy idős szakállas embert ábrázol, amint megöl egy ifjú harcost - fényt derít a szkíta kultúrára.