Infostart.hu
eur:
359.2
usd:
314.35
bux:
140842.29
2026. július 9. csütörtök Lukrécia

Mesterséges DNS-t tartalmazó élő szervezetet hoztak létre amerikai tudósok

A Scripps Kutatóintézet tudósai életre hívtak egy olyan baktériumot, amelynek genetikai örökítőanyagában megtalálható egy plusz DNS-bázispár, olyan, amely a természetben nem létezik.

Eddig a DNS szintetikus előállítását végző tudósok ugyanazokat a molekulákat - bázisokat - használták, amelyek a természetben találhatók. Floyd Romesberg kutatócsoportja azonban a kaliforniai La Jollában lévő kutatóintézetben két új bázist hozott létre mesterségesen. Ezeket behelyezték egy egysejtű élőlénybe, és azt észlelték, hogy a mesterséges bázisok a természetes DNS-hez hasonlóan képesek megkétszereződni, csak sokkal lassabban.

A Nature tudományos folyóirat honlapján közzétett közleményükben a szakemberek leírták, hogy egy olyan élőlényt kaptak, az E.coli baktériumot, amely 15 óra alatt képes mintegy 24-szer megkétszereződni.

A szintetikus biológia terén végzett kutatások új antibiotikumok és más gyógyszerek, vakcinák létrehozását, valamint a nanotechnológiai fejlesztéseket segíthetik elő.

A dezoxiribonukleinsav (DNS) a nukleinsavak csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az az örökítőanyag, amely nélkülözhetetlen a fajfenntartásban. A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ stabil tárolását, pontos megkettőződését (DNS-szintézis) és utódokba való átadását.

A DNS bázispár - a nukleinsavak külön szálainak egy-egy bázisa, amelyek összekapcsolódnak egymással. A DNS-ben a citozin (C) mindig a guaninnal (G), az adenin (A) a timinnel (T) kapcsolódik, ezek alkotják a kettős hélixet, azaz a DNS-molekulát. A bázisok határozzák meg, milyen aminosavat kódol egy bizonyos DNS-szál, azaz milyen fehérje jön létre.

A kutatócsoport által X-nek és Y-nak elnevezett új mesterséges bázisok még nem kódolnak egyetlen aminosavat sem, de elvben lehetséges ez. Ebben a korai szakaszban még nem tudni, hogy ezek az új fehérjék üresek vagy jelentőséggel bírók lesznek - írták a kutatók tanulmányukban.

Romesberg és kutatócsoportja az 1990-es évek vége óta dolgozik azon, hogy olyan molekulapárokat találjanak, amelyek új működő DNS-bázisokként szolgálhatnak, és korábban nem létező fehérjék és más organizmusok alapjául szolgálhatnak.

A szintetikus biológia terén folyó kutatások aggodalmakat keltenek amiatt, hogy tudósok olyan élőlényeket állítanak elő, amelyeknek laboratóriumból kikerülve nincs természetes ellenségük, és semmi nem képes megállítani terjedésüket.

A jelenlegi kísérletben sikerült ezt lehetetlenné tenni. Az új bázisok nem találhatók meg természetes környezetben, és ha az ember által előállított DNS-t tartalmazó organizmus kikerülne a laboratóriumból, életképtelen lenne, nem tudna megfertőzni más élőlényt - írták a kutatók.

Címlapról ajánljuk

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×