Hét évvel ezelőtt, 2005-ben az International Medical Hypotheses nemzetközi szakfolyóiratban publikálta Ternák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának tanára azt a feltételezését, hogy az antibiotikum fogyasztás és a környezeti antibiotikum szennyezés hatással lehet az emberi növekedésre és elhízásra.

Ezt a feltételezést támasztotta alá a szakfolyóiratban augusztus 21-én publikált amerikai eredmény, amely szerint kutatók 11 532 gyermeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az öt hónapnál fiatalabb korban antibiotikumot kapott gyermekek csoportjában 22 százalékkal nagyobb valószínűséggel magasabb volt a túlsúlyosság mérésére alkalmas test-tömeg index (BMI), mint azoknál, akik nem kaptak antibiotikumot.

Ternák professzor szerint ez a megfigyelés olyan horderejű lehet, mint például a koleszterin és érelmeszesedés összefüggéseinek felismerése, vagy hogy egy baktérium szerepet játszik a gyomorfekély kialakulásában.

"Már hosszú ideje felismerték, hogy az állatok fejlődésében, növekedésében, hízásában fontos az antibiotikumok szerepe. Én pedig feltételeztem, hogy a táplálékláncba bekerült antibiotikumok befolyásolhatják az emberiség növekedését, gyarapodását is. Miközben számtalan kísérletet végeztek a világban az antibiotikumok hatására megváltozott folyamatok megfigyelésére, melyek az elhízást segítik elő (megváltoztatják a bélflóra működését, így több táplálék felszívódását teszik lehetővé, ezzel gyorsítják az elhízási folyamatot az arra hajlamosoknál), kevés klinikai megfigyelésről értesülhettünk" - magyarázta Ternák Gábor az MTI-nek.

"Internetes szakmai fórumon olvastam a napokban amerikai kutatók publikációját, amelyben a megfigyelt 11 532 gyerekről írnak, közülük, akik 5 hónapos kor előtt kaptak antibiotikumot 22 százalékkal több volt az elhízott, mint azok között akik nem kaptak. Erre a jelenségre felfigyelve alátámasztották a 7 évvel ezelőtt publikált hipotézisemet. Ez olyan horderejű felismerés, amely az utóbbi 20 évben különösen a fiatal korban megfigyelt jelenségekre is választ adhat, nevezetesen arra, miért fejlődnek rohamosan, érnek el átlagon felüli magasságot és híznak el gyerekek." - hangsúlyozta Ternák Gábor.

"Valószínűleg komoly szerepe van ebben a túlzott antibiotikum fogyasztásnak és a környezetből származó antibiotikum szennyezésnek. Mivel a gyermekkori elhízás hajlamossá tesz a cukorbetegség kialakulására is, ennek az összefüggésnek további kutatása is nagy jelentőségű lehet" - tette hozzá.

Ternák Gábor közölte, az amerikai kutatók "sajnos elfelejtették beírni a hivatkozási címjegyzékbe nevét, nem hivatkoztak a cikkére sem, ezt ő szóvá is tette, észrevételét tudomásul vették".