"Nyilvánvaló, hogy az azonos neműek közti szexuális kapcsolat sokkal elterjedtebb, mint azt a népszerű irodalomból jól ismert példák jelzik: a törpecsimpánzok, delfinek, pingvinek és muslicák" - mondta el Bailey a LiveScience című tudományos portálnak.

A kutató szerint az azonos neműek közti szexuális viselkedés azonban eltér a különböző fajoknál. A hím muslicák például azért udvarolnak időnként másik hím gyümölcslegyeknek, mert hiányzik az a génjük, amely segíti a muslicát a nemek megkülönböztetésében. Ez eltér a palackorrú delfinek hímjeinek viselkedésétől, amelyek a csoport összetartó erejét növelik az egymás közti szexszel. A nőstény Laysan-albatroszok viszont egész életükre együtt maradnak azonos nemű párjukkal is.

Az áttekintés kevés anyagot talált az irodalomban arra vonatkozóan, mi lehet az azonos nemű állatok közti szexuális kapcsolat evolúciós következménye, noha e viselkedés létezésének evolúciós okát több tanulmány is kutatta. "Mint minden olyan viselkedésnek, amely nem vezet közvetlenül szaporodáshoz - mint az agresszió vagy az altruizmus is -, az egyneműek közti szexuális kapcsolatnak is kell legyen valamiféle evolúciós következménye, melyet csak most kezdünk vizsgálni" - mondta Bailey, aki a közeljövőben a Laysan-albatroszok homoszexualitásának következményeit kutatja.