A kutatók rábukkantak az agy "Isten-pontjára", amely a vallásos érzületért, a hitért felelős. A kutatásba gyakorló keresztényeket, muzulmánokat és zsidókat is bevontak.

Az önkéntesek agyáról hitük gyakorlása közben készítettek pillanatfelvételeket. Ezek szerint ekkor az agy olyan részei aktivizálódnak, amelyek az állatoknál kevésbé használatosak - amiből azt a következtetést vonták le, hogy a hit speciálisan emberi dolog.

A tanulmány cáfolni látszik azt az elképzelést, miszerint a vallásos hitet egy bizonyos "Isten-pont" szabályozza, mivel a vallással foglalkozó agyi terület jóval kiterjedtebb ennél: több agyi "áramkör" is foglalkozik ezzel.

A negyven monoteista önkéntest arra kérték, hogy hallgassanak végig több, Istenre vonatkozó állítást, majd megkérdezték őket, hogy egyetértenek-e azokkal.

Az Isten létezéséről szóló állítások olvasásakor a homloklebeny egy része aktivizálódik, amelyik egyébként képessé tesz minket arra, hogy együtt érezzünk másokkal. Amikor azonban a "haragos Isten" kerül szóba, a középső halánték áll munkába. Amikor elvontabb és doktrinálisabb kérdések kerültek szóba, nem meglepő módon a metafórák megértéséért felelős agyi területeket mozgósították.

A kutatás vezetője, a marylandi Bethesdában található Amerikai Nemzeti Stroke Intézet professzora, Jordan Grafman is megerősítette, hogy bebizonyosodott: a vallással, hittel az agy több területe is kapcsolatban van.