Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal

A Google nem a környezet barátja

Két keresés a Google-ban annyi széndioxid-kibocsátással jár, mintha teavizet forralnánk fel - állítják a Harvard Egyetem akadémikusai.

Alex Wissner-Gross és csapata a Harvard Egyetemen azt vizsgálta: mekkora légszennyezettséggel jár az információs technológia térhódítása, ezen belül is konkrétan az, ha rákapcsolódunk a világhálóra és a népszerű keresőoldalon, a Google-on nézünk utána annak, amit nem tudunk.

Vizsgálatuk kimutatta, hogy ha egy asztali számítógépen pötyögjük be a Google-ba a keresett kifejezést és entert nyomunk, az nagyjából 7 gramm széndioxid kibocsátásával jár. Vagyis ha kétszer keresünk valamit, akkor az már 14 gramm széndioxidot jelent, a szakértő szerint pedig ez éppen annyi, mint amennyit egy elektromos vízforraló kibocsát, ha felforraljuk benne teánkhoz a vizet.

Bár az amerikai központú keresőóriás a gyorsaságáról híres, a fizikus szerint ezt az eredményt annak köszönheti, hogy egyszerre több adatbankot használ, éppen ezért versenytársaihoz képest több széndiox-kibocsátással jár működtetése.

Wissner-Gross arra is felhívta a figyelmet, hogy minden internetezéssel eltöltött másodperc 0,02 gramm széndioxidot jelent. Ez nem hangzik túl soknak, ám a becslések szerint minden nap 200 millióan szörfölnek a világhálón.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×