Az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA vezetői július 14-én.

A Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA az elmúlt időszakban folyamatos szakmai és jogi egyeztetéseket folytatott az új működési modell kialakításáról. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, még a nyáron a kormány elé viszi, és a kabinet által jóváhagyott változatot szeptember elején társadalmi egyeztetésre bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet az akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat, ismét az MTA alatt - emelték ki a tájékoztatóban.

A javaslattervezet szerint a hatályba lépéssel egy időben a korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont az MTA alatt kerül közös irányítás alá a jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban működő központokkal.

Az átalakítás célja, hogy a magyar kutatóintézeti rendszer valamennyi tudományterületen egységes, átlátható és elszámoltatható szervezeti és működési keretek között működhessen. A tervek szerint az új rendszer sajátos jogállású formában működik majd, és egyaránt kiterjed az élettudományi, a természettudományi, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetekre.

A megállapodás értelmében a kutatóhálózat feletti alapítói jog az MTA-ra száll. Ez a megoldás biztosítja a kutatóhálózat tudományos autonómiáját, ugyanakkor lehetővé teszi az egységes, átlátható és számonkérhető működést.

A választott szervezeti forma kialakításakor kiemelt szempont volt a magyar kutatóhelyek európai uniós pályázati képességének megőrzése. Az alapítói jog ideiglenes állami kézbe kerülése olyan kockázatot jelentene, amely veszélyeztethetné a kutatóhálózat egyes európai uniós forrásokhoz való hozzáférését. A Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA ezért olyan konstrukció kialakításán dolgozott, amely egyszerre biztosítja a közpénzek átlátható felhasználását, a tudományos autonómiát és a nemzetközi pályázati részvétel feltételeit.

A kutatóhálózat finanszírozása 2026-ban 85 milliárd forint, és a kormányzat célja, hogy hosszú távon is kiszámítható költségvetése legyen ennek a területnek. A jelentősen növekvő állami támogatás célja a kutatói életpálya kiszámíthatóbbá tétele, a kutatási feltételek javítása és a nemzetközileg versenyképes tudományos teljesítmény erősítése.

Az átalakítás mintegy ötezer dolgozót érint: a jelenlegi HUN-REN kutatóhálózat megközelítőleg négyezer, valamint a visszatérő bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetek mintegy 1200 munkatársát.

A minisztérium arra kéri a HUN-REN vezetését, hogy működjön együtt az átalakítás végrehajtásában, és ne akadályozza az egységes kutatóhálózat létrehozását.

A Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA közös célja, hogy Magyarország kutatóintézeti rendszere ismét egységes, tudományos autonómiájában erős, működésében átlátható és nemzetközileg versenyképes legyen – olvasható a közleményben.