A félfordulat irányában megtörténtek az első lépések az új külügyi kormányzat részéről, és különösebben nagy hibát az elmúlt három hónapban nem is vétettek, ami egy örvendetes dolog, annak ellenére, hogy meglehetősen éles viták vannak a magyar közéleten belül – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Németh Zsolt.

Ugyanakkor nem lehet a külpolitikától elvonatkoztatni a jogállami kérdéseket, hiszen – mint arra felhívta a figyelmet – mind az Európai Unió, mind a NATO egy értékközösség is, és „ebbe nem fér bele a jogállami eszközöknek az a fajta semmibe vétele, amit az elmúlt időszakban tapasztalunk”. Példaként kiemelte, hogy a köztársasági elnököt nem lehet kiiktatni, az Alkotmánybíróságot nem lehet fölszámolni, a miniszterelnöknek, illetőleg a képviselőknek a mandátumát nem lehet az európai demokráciáknak a gyakorlata alapján korlátozni.

„Nem lehet jogállamot építeni a jogállammal ellentétes eszközökkel,

és az elkövetkezendő időszakban, azt hiszem, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdés is ez lesz, hiszen érinti azokat a viszonylatokat, ahol az értékszempontok meghatározó módon vannak jelen” – fejtette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes

Navracsics Tibor többszörös miniszter azt írta nemrégiben a Facebookon, hogy a Tisza hatalmi politikája ugyanolyan, mint a Fidesz hatalmi politikája, ami végül a Fidesz bukásához vezetett. Németh Zsolt a műsorban azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy ő azért lát érdemi különbséget; szerinte a Fidesz soha nem tett olyat, amit most tapasztalni lehet. „Tehát a jogállami normáknak ez a fajta semmibe vétele, ez nem jellemezte a független intézmények, ellensúlyok kiiktatása, politikai ellenfeleknek ez a fajta megsemmisítésére való törekvés. Minden határon túl van, amit most tapasztalunk” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, miszerint a Fidesznél is volt „felülalkotmányozás” – lásd az Alkotmánybíróság gazdasági hatásköreinek elvonása, mihelyt azt tapasztalta, hogy az Alkotmánybíróság a kormány álláspontját nem osztja, vagy a korábbi jogértelmezési gyakorlatok használatának megtiltása –, azt mondta:

azok a lépések, melyek az Alkotmánybíróság hatásköreinek a korrekcióját illetik, mindenféleképpen vitaképesek és adott esetben támogatható intézkedései a kormányzatnak, de „az Alkotmánybíróságnak a lefejezése, aminek most vagyunk a szemtanúi, az nem ez.

Mint ahogy a köztársasági elnöknek a hatásköreiről is lehet vitatkozni, de a köztársasági elnöknek a kiiktatása egy mondattal egy alkotmánymódosítás keretei között a megfosztási eljárásnak a figyelmen kívül hagyásával szintén nem elfogadható” – magyarázta.

Németh Zsolt szerint tehát nem lehet egybemosni a dolgokat, ahogy ezt Navracsics Tibor tette.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.