Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
328.15
bux:
141127.15
2026. október 5. hétfő Aurél
Közeli felvétel egy szúnyogról.
Nyitókép: Unsplash

Gyűlöli a szúnyogok zümmögését? Akkor gyűjtse a hangjukat!

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szúnyoghangok gyűjtéséhez kérik a lakosság segítségét a jövő hangalapú fajfelismerő rendszereinek fejlesztéséhez.

A központ kutatói a MosquiTUNE alkalmazással gyűjtik a magyarországi szúnyoghangokat, amelyekkel a MosquiTUNER nemzetközi adatbázist bővítik - áll az intézet pénteki közleményében.

A kutatók bíztatják a lakosságot, hogy készítsenek felvételeket a MosquiTUNE mobilalkalmazás segítségével, hogy a világszerte gyűjtött adatok mellett minél több magyarországi minta is rendelkezésre álljon a későbbi, hangalapú, mesterséges intelligenciát is használó fajfelismerő rendszerek fejlesztéséhez.

Magyarországon jelenleg 53 szúnyogfaj él, 50 őshonos és 3 inváziós faj. Vannak olyan fajok, amelyek nem szívnak vért emberből, más szúnyogfajok ugyanakkor képesek lehetnek embereknek vagy háziállatoknak különböző kórokozókat átadni. Ezért különösen fontos, hogy a kutatók minél pontosabb képet kapjanak arról, mely fajok hol fordulnak elő Magyarországon.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja 2019-es indulása óta folyamatosan gyűjti a lakossági észleléseket. Azóta több mint 6800 beküldés érkezett, amelyek segítségével a kutatók felrajzolták és naprakészen követik a három inváziós szúnyogfaj hazai elterjedését. Az önkéntesek beküldhetik észleléseiket a mobilalkalmazáson, de e-mailben vagy a projekt honlapján is.

Az egyes szúnyogfajok zümmögése specifikus jellemzőket hordozhat, amelyek alapján a jövőben akár hang alapján is azonosíthatóvá válhatnak a különböző fajok. A hangalapú fajfelismerés azonban csak akkor lehet megbízható, ha az algoritmusok nagy mennyiségű, változatos és ellenőrzött adaton tanulnak. Ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi adatbázisban minél több magyarországi felvétel is szerepeljen.

A magyar minták jelentősége abban áll, hogy a fajfelismerő rendszereknek a helyi viszonyok között is jól kell teljesíteniük. A szúnyogok hangját több tényező is befolyásolhatja, köztük a faj, az ivar vagy a testméret, és a környezeti körülmények is. A magyarországi felvételek ezért egyszerre segíthetik a nemzetközi adatbázis bővítését és a hazai monitorozási módszerek fejlesztését.

A programhoz bárki csatlakozhat, nincs szükség előzetes szakmai tudásra vagy különleges felszerelésre. A jelentkezőknek első lépésként egy űrlapot kell kitölteniük, hogy a kutatók postán elküldhessék számukra a szúnyogok elfogására és a hangfelvétel készítésére alkalmas ketrecet. A beküldők visszajelzést is kapnak a kutatóktól, akik meghatározzák, hogy a felvett és lefotózott szúnyog melyik fajba tartozik.

A kutatók ebben a projektben nem célzottan az inváziós fajokat keresik, hanem minden hazai szúnyogfajtól várnak felvételeket. Bármilyen szúnyogról készült hangfelvétel értékes lehet, minél több helyszínről, minél többféle körülmény között és minél több fajtól érkeznek hangminták, annál pontosabb és megbízhatóbb algoritmusok fejleszthetők.

A hangalapú fajfelismerés hosszabb távon nemcsak az ökológiai kutatásokat és a szúnyogfajok monitorozását támogathatja, hanem szükség esetén a járványügyi készültséghez is hozzájárulhat.

A programra jelentkezni, vagy arról részletesebben tájékozódni a szunyogmonitor.hu oldalon lehet.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×