A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, USA) kutatói 23 és 80 év közötti férfiakat kértek meg, hogy adott jelre koppintsanak ujjukkal az asztalon, ők pedig mérték a reakcióidejüket. Ezzel egy időben az agykutatók egy magspintomográf segítségével bepillantást nyertek a kísérleti személy agyába.

A legjobban a harminckilenc évesek teljesítettek, idegeik szigetelése is a legtömörebbnek bizonyult. A 39 év feletti agylassulás oka annak a zsírrétegnek a zsugorodása, amely az agy idegsejtjei körül található - szaknyelven szólva a mielinhüvely.

Működésének lényege nagyjából hasonlít az elektromos vezetékeket szigetelő műanyagéra: segítségével gyorsan átadódnak az elektromos jelek az agyban. Minél tömörebb az agyban a védő zsírréteg, annál gyorsabb a résztvevők reakcióideje.

A Neurobiology of Ageing című amerikai szaklapban megjelent tanulmányukban kifejtik a kutatók, hogy negyvenéves korig folyamatosan épül az idegek szigetelése, és addig a szervezet játszva kijavítja a keletkezett károkat is. Ezt követően nyilvánvalóan alábbhagy ez a képesség, a mielinhüvely összemegy. Az érintett idegek miatt pedig a testi és szellemi teljesítőképesség is csökken.