A Migrációkutató Intézet elemzése a 2025 szeptembere és 2026 szeptembere közötti időszakot vizsgálta a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, azt nézték meg, hogyan alakulnak az adatok és az útvonalak az előző időszakhoz képest. Az derült ki, hogy miközben Európa-szerte estek az illegális határátlépési számok 2024-hez képest, ugyanez a nyugat-balkáni vonatkozásban is látható, legalábbis a primer adatokban, azaz a határátlépési kísérletek számában. Ám nem biztos, hogy ez azt jelenti, hogy jóval kevesebben mozognak az útvonalon, hanem a migrációs paktum bevezetése és az ebben lévő szigorítások – különösen a visszatérési rendelet szigorítása – miatt egyre többen próbálnak a hatóságok szemétől elzártan bejutni az egyes tagállamok területére – mutatott rá Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az InfoRádióban.
Hangsúlyozta: a déli magyar határon a másik két útvonallal összehasonlítva alacsonyabbak a számok, nyilván a szigorú magyar határvédelmi intézkedések, illetve a jelenleg is érvényben lévő migrációs válsághelyzeti rendszabály miatt, amelyre hivatkozva az ország belső területén elfogott személyeket is – akik nem tudják igazolni a tartózkodásukat – visszaviszik a magyar-szerb határ szerb oldalára. Vagyis most már „alapvetően próbálják elkerülni Magyarországot”.
A magyar határokon a vizsgált egy évben közel 3000 esetben akadályoztak meg a hatóságok átkelést, illetve kísértek vissza a határ szerb oldalára személyeket. Nagyjából fele-fele arányban volt a kettő, de ez csak a szerb vonatkozás, mert
horvát irányba hazánkból is majdnem ezer belépési kísérletet regisztráltak.
Arról, hogy honnan érkeznek a balkáni útvonalon, elmondta: Afganisztán, Szíria, illetve a tág Közel-Kelet, Törökország vonatkozásában látni magas számokat, de mutatja a globális utazási láncok erejét, hogy nagyon sokan jönnek Marokkóból, ami földrajzilag nem lenne indokolt. „Nyilván a többség beutazik vagy Törökországba vagy valamelyik balkáni országba, és innen próbál legálisan vagy illegálisan bejutni az EU területére” – fogalmazott.
Ami pedig az afrikai válságzónákat illeti, jelenleg a szudániak vannak legtöbben a polgárháborús helyzet miatt. Náluk az elmúlt időszakban változott az útvonal, és Görögország felé Kréta szigete lett az egyik fontos belépési pont, pedig Kréta évtizedekig kiesett az illegális migrációs folyosókból. 2024-től kezdve azonban intenzív növekedés tapasztalható, és ebben az évben is már majdnem 20 ezren érkeztek a szigetre, jelentős részben szudániak, illetve egyiptomiak és bangladesiek; egyiptomi állampolgárokat is viszonylag nagy számban látni a nyugat-balkáni útvonalon – sorolta Marsai Viktor.
Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának hatásáról elmondta: most még nehéz megmondani, hogy összességében hogyan változnak a folyamatok, de egyszerűbb lett Románia felől bejutni az EU-ba, ami „biztosan kedvez” az illegális migrációnak, a határ mindkét oldalán fogtak el érkező migránsokat.
„Amiről azért a hatóságok sokkal inkább beszélnek, az az, hogy
a munkavállalási célból Romániába érkezett külföldi állampolgárok vagy éppen diákok előszeretettel próbálnak tovább utazni nyugat felé
és ott vállalni munkát, amit egyébként a munkavállalói szerződéseik nem tennének lehetővé” – vázolta Marsai Viktor.
A cikk Gyulai Péter interjúja alapján készült.






