A történelem számos nagy alakjának életét tanulmányozva Michael Fitzgerald rábukkant arra, ami összeköti ezeket a géniuszokat: a dublini Trinity College kutatója szerint közülük sokan az autisztikus spektrumzavarok - például az Asperger-szindróma - jeleit mutatták.

A tudós szerint ilyen volt Isaac Newton, Albert Einstein, George Orwell, H. G. Wells és Charles de Gaulle, ráadásul halála után Mozartnál, Beethovennél, Hans Christian Andersennél és Immanuel Kantnál is Asperger-szindrómát diagnosztizáltak.

A kutató úgy véli: kapcsolat van a kreativitás, a képességek és az autisztikus spektrumzavarok között, ez utóbbiaknak pedig genetikai okaik vannak.

A pszichiátriai rendellenességeknek pozitív hatásai is lehetnek - érvelt a témában tavaly könyvet is publikált Michael Fitzgerald, hozzátéve: egyelőre nem tudják, hogy mely gének miatt jönnek létre a különbségek, az azonban biztos, több génről van szó.

Megszállott érdeklődés

Az Asperger-szindrómával küzdő emberekre alapvetően jellemző a gyenge szociális alkalmazkodó-képesség, illetve az, hogy valamilyen bonyolult terület vagy téma iránti megszállottan érdeklődnek. A tünetcsoport jellemzői részben megegyeznek az autizmuséival, az előbbi azonban kreatívvá is teszi az embereket.

Azok közül, akik ilyen betegséggel születtek, gyermekkorukban sokan olvasás- és írástanulási problémákkal küzdenek, rosszul teljesítenek az iskolában, nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, kilógnak a sorból. Később pedig - mint a professzor elmondta, évtizedekig - ragaszkodnak egy témához anélkül, hogy zavartatnák magukat más emberek véleménye miatt, és életük során három-négy ember munkáját képesek elvégezni.

Ilyen volt például Isaac Newton, akivel előfordult, hogy három napon és éjen át dolgozott megállás nélkül, észre sem véve a napszakok váltakozását.