Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) új sport- és konferenciaközpontja Felcsúton 2018. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Mi változik a tao-rendszer megszüntetésével? A sportközgazdász elmondja

Jövőre a nyereséges cégek már nem ajánlhatják fel a társasági adójuk 80 százalékát sportszövetségeknek, sportkluboknak. Ugyanakkor a 150 milliárd forintos éves tao-keret megmarad, csak az állam fogja szétosztani a pénzt – jelentette be a kormányzat. Szabados Gábor sportközgazdász elemezte a változásokat az InfoRádióban.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a 2027-es költségvetés ismertetésekor beszélt a sporttámogatásról is. Azt mondta, hogy büszkék a bajnokainkra, és azt akarják, hogy minden magyar gyermeknek legyen esélye elindulnia azon az úton, amin a mai bajnokok is elindultak.

„Megtartjuk a sport állami támogatását 453 milliárd forint értékben. Ez nem csökken, de megszüntetjük a sport tao-finanszírozás átláthatatlan, követhetetlen, korrupt rendszerét, és helyette 150 milliárd forintos közvetlen állami támogatást adunk, mert szerintünk

ne Mészáros Lőrinc és ne Szíjj László döntsön egyes klubok támogatásáról.

A pénz elköltésének átláthatóságát és az arányos közteherviselést viszont legalább ugyanennyire komolyan vesszük” – fogalmazott Magyar Péter az Országgyűlésben.

A tao-támogatást 2011-ben vezette be a Fidesz-kormány. A rendszer a nyereséges cégeknek lehetőséget teremtett arra, hogy a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába utalják, hanem a sportszervezeteknek ajánlják fel.

A 2012 és 2025 közötti időszakban a vállalatok több mint 1500 milliárd forint adókedvezményt vettek így igénybe a sport tao-támogatására hivatkozva.

Az InfoRádióban nyilatkozó sportközgazdász szerint a tao-támogatás voltaképpen nem szűnik meg, csak átalakul. Az eddigi tao-keret megmarad, de az elosztás módja teljesen más lesz. Nem a vállalatok közvetlenül fogják eldönteni, hogy kinek adják ezeket a támogatásokat, hanem egy állami központi költségvetési forrásból lesznek kiosztva, tehát egy állami szerv fogja eldönteni, hogy kihez mekkora támogatás kerül – mondta Szabados Gábor, aki szerint a cél, hogy szakmai alapon történjen a források elosztása.

„Azt láttuk korábban, hogy

a tao-rendszer egyik nagy hátránya volt, hogy nem a szakmai munka határozta meg elsősorban, hogy ki mekkora támogatáshoz jutott, hanem a gazdasági és politikai kapcsolatok.

Hogy kinek voltak kapcsolatai olyan cégekkel, akik tudtak tao-forrásokat biztosítani – lényegében ez döntötte el nagyon sok esetben, és főleg a nagyobb támogatások esetében, hogy ki milyen és mekkora forráshoz jut. Most ezt váltja fel egy olyan rendszer, ahol az állam szakmai alapon fogja eldönteni azt, hogy ki milyen támogatáshoz jut” – mondta.

Mivel a labdarúgásban van a legtöbb igazolt sportoló, így a sportág nem feltétlenül jár rosszabbul az új rendszerben – vélekedik a sportközgazdász.

„Magyarországon az igazolt sportolók több mint a fele labdarúgó. Ebből a szempontból logikus volt, hogy a labdarúgás a támogatásokban is mindig kiemelt helyet élvez, de valóban,

vannak olyan sportegyesületek, amelyek elsősorban a politikai kapcsolataik miatt kaptak jelentős támogatást, és nem feltétlenül a szakmai munkájuk miatt,

és itt nyilván legtöbben a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiára gondolnak – szóval mondhatjuk azt, hogy ez a helyzet egészen biztosan változni fog” – tette hozzá.

Ezeket a pénzeket az utánpótlás-nevelésre, a szabadidősportra és az infrastruktúra fenntartására, működtetésére lehetett fordítani, ám a szakember szerint ez nagyon sok esetben azért valahogy „átcsorgott” a hivatásos sportra, és például hivatásos sportolók fizetését fedezték belőle. Az állami központi elosztásnak és ellenőrzésnek nyilván az lenne az egyik célja, hogy ez az állapot megszűnjön, vagyis a közpénzt arra költsék, amire azt eredetileg szánták – tette hozzá Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádióban.

A cikk Kalapos Mihály összefoglalója alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×