Későbbre tevődött és még nem ért véget idén a parlagfűszezon, az allergiások továbbra sem lélegezhetnek fel. A nyirkosabb időjárás ugyanis egyértelműen kedvez a lehullott leveleken megtelepedő penészgombáknak, a fűtési szezon pedig a porallergiának – írja a Semmelweis Egyetem közleményében Kraxner Helga, az intézmény Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa.

A Semmelweis HELP tünetellenőrző applikáció legfrissebb statisztikái szerint az őszi hónapokban – az augusztusi főszezonhoz képest – érezhetően megemelkedett az allergiás jellegű panaszok miatti tünetellenőrzések száma.

Kora ősszel kimutathatóan nőtt az orrfolyás, az orrviszketés és az orrdugulás, valamint mérsékelten a szemhéjduzzanat miatti lekérdezések száma.

Emellett a tüsszögés és a szemégés is bekerült a leggyakrabban ellenőrzött panaszok közé.

A szakértő szerint későbbre tolódott a parlagfű szezonja idén, a szokásos augusztus eleje-közepe helyett augusztus végén-szeptember elején érte el a csúcspontját, ez magyarázza az említett panaszok megszaporodását az utóbbi hetekben. A szárazság ugyan valamelyest visszafogta a növények fejlődését, így a pollentermelését is, ugyanakkor a csapadékhiány ezzel ellentétesen hatott, mert nem volt eső, ami időről-időre „kimossa” a polleneket a levegőből. Az egyetemi adjunktus hozzáteszi: bár a parlagfű – és általában a még virágzó fűfélék – pollenje október közepén alacsony koncentrációban volt/van jelen a levegőben, az allergizáló hatás még tart és akár fel is erősödhet, amíg be nem áll a tartósabb hideg.

Ahogyan nyirkosabbra fordul az idő, a lehullott leveleken megtelepedő penészgombák okoznak allergiás tüneteket az erre érzékenyeknél, az asztmásoknál ilyenkor jellemzőek a nehézlégzéssel járó rosszullétetek.

Nekik Kraxner Helga azt tanácsolja, hogy a kerti munkák idejére, főleg lombgyűjtésnél, használjanak maszkot.

Azoknak is érdemes felkészülniük, akik a házi porra, pontosabban az abban is élő poratka ürülékére allergiások. A fűtési szezonban ugyanis jobban mozog a lakásban a levegő és azzal együtt a lakásban megült por. Ez pedig nemcsak szervetlen anyagokból áll, hanem jelentős részben elhalt emberi és állati hámsejtekből, gombaspórákból. A poratka fő táplálékát pedig a levált hámsejtek képezik, amelyek – és így a poratka is – nagy számban megtalálható például az ágyban. Ezért alapvetően fontos a rendszeres takarítás, valamint az ágynemű és az ágyhuzat gyakori, rendszeres mosása is legalább 60 fokon – hangsúlyozza a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa.