Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Bolyai-díj - A magyar tudomány a nemzetközi élvonalban tud lenni

A tudományos életünk nehéz átalakulás közepette zajlik, de fontos látni és láttatni, hogy eközben jelentős eredmények születnek, a magyar tudomány a nemzetközi élvonalban is tud lenni - hangsúlyozta a Bolyai-díj átvétele után Lovász László matematikus, akadémikus, aki szerint az elismerés az egész magyar tudománynak szól.

"Tévedés, hogy Magyarországon kizárólagosan követő, provinciális tudományt lehet művelni. Ez már száz éve nem igaz - mondta Lovász László, hozzátéve, hogy nemzetközileg is kiemelkedő tehetségekkel büszkélkedhet az ország.

A matematikus kiemelte a tudósok felelősségét az utánpótlás nevelésében, hiszen a mai világban sok kedvező lehetőség kínálkozik a gazdaság, valamint külföldi munkavállalás területén. Ugyanakkor az oktatásban és kutatásban a feltételei nem túlzottan csábítóak.

"Az a feladatunk, hogy a hazai kutatási feltételek olyanok legyenek, hogy a fiatalok legtehetségesebbjei itthon maradjanak. Hosszútávon így lesznek a legboldogabbak, s országunk érdekeit is így tudják a legjobban szolgálni" - mutatott rá Lovász László.

A tudós beszélt a matematika növekvő szerepéről is, amely "nem egy lezárt" tudomány. "A matematika soha nem volt még élőbb, elevenebb, s a mindennapi életünket befolyásoló tudomány, mint ma. Ahogy a világ körülöttünk egyre komplexebbé válik, az egzakt gondolkodás egyre több területen lesz megkerülhetetlen" - hangsúlyozta az akadémikus.

Ismertetése szerint az információs technológia és a matematikai módszerek elválaszthatatlanok, de növekszik szerepe a modern gazdaság és pénzügy területén, s egyre nélkülözhetetlenebb a különböző tudományok területén is.

Lovász László 1948-ban született Budapesten. 1971-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematika szakán.

1975-ig az ELTE tudományos főmunkatársa. 1975 és 1982 között a Szegedi Tudományegyetem docense, később egyetemi tanára. 1983-től az ELTE Számítógéptudományi Tanszéke vezetőjévé nevezték ki.

1993-ban a Yale Egyetemen folytatta kutatásait, 1999-től pedig a Microsoft Kutatóintézetében dolgozott.

2006-ban nevezték ki az ELTE Matematikai Intézetének igazgatójává.

Lovász László 1979-ben 31 éves korában lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tagja egyebek közt az Európai Tudományos Akadémiának, levelező tagja a Svéd Királyi Akadémiának, s tiszteleti tagja az Orosz Tudományos Akadémiának.

Számos egyéb elismerés mellett Lovász László munkásságát a matematikai Nobel-díjként számon tartott Wolf-díjjal ismerték el (1999).

2006-ban választották a Nemzetközi Matematikai Unió elnökévé.

A civil kezdeményezésű Bolyai-díjat 1998-ban alapították. Eddig három akadémikus vehette át a rangos elismerést - Freund Tamás agykutató (2000), Roska Tamás elektronikai mérnök-kutató (2002), és Bor Zsolt lézerfizikus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×