Infostart.hu
eur:
359.6
usd:
314.7
bux:
140842.29
2026. július 9. csütörtök Lukrécia

Mégsem klímakatasztrófa végzett az ősemberrel?

Új kutatásokra hivatkozva vitatják tudósok azt a nagy port felvert elméletet, amely szerint a Neander-völgyi ősember egy váratlanul jött klímaváltozás miatt halt volna ki.

A Neander-völgyi ősember 230 ezer éve jelent meg, és belakta egész Európát, valamint Nyugat-Ázsia egy részét is. Ám a Homo sapiensszel vívott élethalál versenyben alulmaradt, és szinte egész Európából eltűnt 35 ezer évvel ezelőtt. Kisebb csoportjai azonban még jó ideig éltek az Ibériai-félsziget déli részén.

Eltűnésük okát a mai napig nem tudják megmagyarázni a tudósok, akik a legkülönfélébb elméleteket dolgozták már ki. Legutóbb tavaly álltak elő a klímakatasztrófa-magyarázattal. Ezt az elméletet azonban mások élesen vitatják - legutóbb a Nature című folyóiratban megjelent cikkben.

Plusz 12 ezer év

A cikkben egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatainak eredményeiről számolnak be. A kutatók a gibraltári Gorham barlangban végeztek ásatásokat. A radiokarbonos vizsgálatokból pedig az derült ki, hogy a Neander-völgyiek valamikor 35 és 24 ezer évvel ezelőtt haltak ki.

Európában 32, illetve 28 ezer évvel ezelőtt jégkorszak volt - olyan klimatikus viszonyok uralkodtak, amilyeneket azonban korábban a Neander-völgyi ősember túlélt. Ezelőtt 24 ezer évvel is erősen lehűlt Észak-Európa, Gibraltár klímájára azonban ez a lehűlés valószínűleg nem volt komoly hatással, mert megvédték az Atlanti-óceánból a Földközi-tengerbe érkező meleg áramlatok.

Nem volt klímakatasztrófa?

"A kutatásaink azt sugallják, hogy nem volt egyetlen olyan váratlan klímakatasztrófa, amely a Neander-völgyiek kihalását okozhatta volna" - foglalta össze Katerina Harvati, az Evolúciós Biológia Max Planck Intézete paleoantropológusa, aki azt ugyanakkor elismerte, hogy az ősember eltűnésének ezen kívül is rengeteg magyarázata lehet.

A klímaváltozás ugyanakkor hathatott a Neander-völgyiek eltűnésére Ibériából - tette hozzá a cikk társszerzője, Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója. Az észak-európai hideg elől menekülő Homo sapiens ugyanis a félszigeten is megjelent, versenyt jelentve a Neander-völgyieknek - bár erre Finlayson szerint nincs bizonyíték.

Mindössze egyetlen dél-spanyolországi helyszínen találtak a modern ember őseinek és a Neander-völgyiek együttélésére utaló jeleket - de a kutatók még ezeket a bizonyítékokat is vitatják.

Megdönthetetlen bizonyíték csak több ezer évvel későbbről van a modern ember spanyolországi jelenlétére - olyan időszakból, amikor Neander-völgyiek már nem éltek.

Címlapról ajánljuk

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×