Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
111046.97
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Mégsem klímakatasztrófa végzett az ősemberrel?

Új kutatásokra hivatkozva vitatják tudósok azt a nagy port felvert elméletet, amely szerint a Neander-völgyi ősember egy váratlanul jött klímaváltozás miatt halt volna ki.

A Neander-völgyi ősember 230 ezer éve jelent meg, és belakta egész Európát, valamint Nyugat-Ázsia egy részét is. Ám a Homo sapiensszel vívott élethalál versenyben alulmaradt, és szinte egész Európából eltűnt 35 ezer évvel ezelőtt. Kisebb csoportjai azonban még jó ideig éltek az Ibériai-félsziget déli részén.

Eltűnésük okát a mai napig nem tudják megmagyarázni a tudósok, akik a legkülönfélébb elméleteket dolgozták már ki. Legutóbb tavaly álltak elő a klímakatasztrófa-magyarázattal. Ezt az elméletet azonban mások élesen vitatják - legutóbb a Nature című folyóiratban megjelent cikkben.

Plusz 12 ezer év

A cikkben egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatainak eredményeiről számolnak be. A kutatók a gibraltári Gorham barlangban végeztek ásatásokat. A radiokarbonos vizsgálatokból pedig az derült ki, hogy a Neander-völgyiek valamikor 35 és 24 ezer évvel ezelőtt haltak ki.

Európában 32, illetve 28 ezer évvel ezelőtt jégkorszak volt - olyan klimatikus viszonyok uralkodtak, amilyeneket azonban korábban a Neander-völgyi ősember túlélt. Ezelőtt 24 ezer évvel is erősen lehűlt Észak-Európa, Gibraltár klímájára azonban ez a lehűlés valószínűleg nem volt komoly hatással, mert megvédték az Atlanti-óceánból a Földközi-tengerbe érkező meleg áramlatok.

Nem volt klímakatasztrófa?

"A kutatásaink azt sugallják, hogy nem volt egyetlen olyan váratlan klímakatasztrófa, amely a Neander-völgyiek kihalását okozhatta volna" - foglalta össze Katerina Harvati, az Evolúciós Biológia Max Planck Intézete paleoantropológusa, aki azt ugyanakkor elismerte, hogy az ősember eltűnésének ezen kívül is rengeteg magyarázata lehet.

A klímaváltozás ugyanakkor hathatott a Neander-völgyiek eltűnésére Ibériából - tette hozzá a cikk társszerzője, Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója. Az észak-európai hideg elől menekülő Homo sapiens ugyanis a félszigeten is megjelent, versenyt jelentve a Neander-völgyieknek - bár erre Finlayson szerint nincs bizonyíték.

Mindössze egyetlen dél-spanyolországi helyszínen találtak a modern ember őseinek és a Neander-völgyiek együttélésére utaló jeleket - de a kutatók még ezeket a bizonyítékokat is vitatják.

Megdönthetetlen bizonyíték csak több ezer évvel későbbről van a modern ember spanyolországi jelenlétére - olyan időszakból, amikor Neander-völgyiek már nem éltek.

Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×