Infostart.hu
eur:
360.31
usd:
308.84
bux:
150344.79
2026. augusztus 26. szerda Izsó

Nem ismerte az FBI igazgatója a brit titkosszolgálat címét

J. Edgar Hoover, az amerikai szövetségi nyomozóiroda (FBI) igazgatója az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb és legjobban informált embere volt majd ötven éven keresztül, de egy levél sorsa bizonyítja, hogy fogalma sem volt arról, milyen címre írjon a brit titkosszolgálatnak.

Az FBI főigazgatója - aki 1924-től 1972-ig töltötte be ezt a posztot - 1943-ban akart levelet írni a brit titkosszolgálat (MI5) főigazgatójának, hogy megköszönje az amerikai szövetségi nyomozóiroda első Londonba küldött összekötő tisztjének segítőkész fogadását.

Ez az esemény mellesleg úttörő jelentőségű volt az FBI és az MI5 napjainkban is fontos együttműködésének kiépítéséhez.

Amikor azonban J. Edgar Hoover megcímezte a levelet, fogalma sem volt arról, mit kellene a borítékra írnia, így a "Brit titkosszolgálat, London, Anglia" felirat mellett döntött.

Ahogy a borítékon lévő firkálások is bizonyítják, a levél számos postahivatalt megjárt, mielőtt eljutott az MI5-hoz. Ott azonban annyira furcsának tartották ezt az eljárást, hogy a titkos dokumentumok közé sorolták, "Együttműködés az FBI-jal" címszó alatt.

Így fordulhatott elő, hogy a titkosítást csak a közelmúltban oldották fel, és számos más dokumentummal együtt csak nemrég tették mindenki számára kutathatóvá. (Így került nyilvánosságra egyebek mellett az is, hogyan gyűjtötték be a brit szervek a német tudósokat a második világháború után, hasonlóan a náci vezetők aranycsempészési terveihez.)

Visszatérve J. Edgar Hoover levelének sorsára: a küldeményt először egy másik titkosszolgálati iroda címére postázták, majd az amerikai hadsereg londoni főhadiszállására, később pedig a háborús kormányzathoz, onnan került végül az MI5-hoz.

"A levél három napig keringett Londonban, mielőtt eljutott önhöz" - írták az MI5 főigazgatójának az esetről készített feljegyzésben.

Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Ugyan Klebelsberg Központ szerepe átalakul, az új tanévnek még a régi rendszerben futnak neki az iskolák és a tankerületek – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Beszélt arról is, hogy a kormányzat által augusztusban bevezetett, vagy eltervezett változások számos kérdést hagytak nyitva, és például a fenntartói ügyeket nagyon hamar meg kellene oldani.

Meghalt Nádas Péter

Augusztus 26-án életének 84. évében elhunyt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Szárad Európa, drágul az áram: de van, aki óriásit nyer rajta

Szárad Európa, drágul az áram: de van, aki óriásit nyer rajta

Miközben az európai folyók rekordalacsony vízállása, illetve magas hőmérséklete komoly problémákat okoz a kontinens nukleárisenergia-termelésében, újabb rekord mélypontra süllyedt a vízenergia-termelés mértéke az Európai Unióban. A víz- és nukleáris energia rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák, illetve a gázpiaci hatások mellett az árak emeléséhez olyan tényezők is hozzájárulnak, mint a szélenergia-termelés szezonális kilátásai, a szélenergia-termelés ugyanis éven belül rendszerint a legmelegebb nyári hónapokban, július-augusztusban a legalacsonyabb. Ezzel együtt idén júliusban az EU szélenergia-termelése évtizedes csúcsra emelkedett, de Európa extrém hőség alatti áramellátásának legmasszívabb forrása egyértelműen a napenergia lett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×