Infostart.hu
eur:
363.08
usd:
309.79
bux:
134929.25
2026. május 4. hétfő Flórián, Mónika

Nem ismerte az FBI igazgatója a brit titkosszolgálat címét

J. Edgar Hoover, az amerikai szövetségi nyomozóiroda (FBI) igazgatója az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb és legjobban informált embere volt majd ötven éven keresztül, de egy levél sorsa bizonyítja, hogy fogalma sem volt arról, milyen címre írjon a brit titkosszolgálatnak.

Az FBI főigazgatója - aki 1924-től 1972-ig töltötte be ezt a posztot - 1943-ban akart levelet írni a brit titkosszolgálat (MI5) főigazgatójának, hogy megköszönje az amerikai szövetségi nyomozóiroda első Londonba küldött összekötő tisztjének segítőkész fogadását.

Ez az esemény mellesleg úttörő jelentőségű volt az FBI és az MI5 napjainkban is fontos együttműködésének kiépítéséhez.

Amikor azonban J. Edgar Hoover megcímezte a levelet, fogalma sem volt arról, mit kellene a borítékra írnia, így a "Brit titkosszolgálat, London, Anglia" felirat mellett döntött.

Ahogy a borítékon lévő firkálások is bizonyítják, a levél számos postahivatalt megjárt, mielőtt eljutott az MI5-hoz. Ott azonban annyira furcsának tartották ezt az eljárást, hogy a titkos dokumentumok közé sorolták, "Együttműködés az FBI-jal" címszó alatt.

Így fordulhatott elő, hogy a titkosítást csak a közelmúltban oldották fel, és számos más dokumentummal együtt csak nemrég tették mindenki számára kutathatóvá. (Így került nyilvánosságra egyebek mellett az is, hogyan gyűjtötték be a brit szervek a német tudósokat a második világháború után, hasonlóan a náci vezetők aranycsempészési terveihez.)

Visszatérve J. Edgar Hoover levelének sorsára: a küldeményt először egy másik titkosszolgálati iroda címére postázták, majd az amerikai hadsereg londoni főhadiszállására, később pedig a háborús kormányzathoz, onnan került végül az MI5-hoz.

"A levél három napig keringett Londonban, mielőtt eljutott önhöz" - írták az MI5 főigazgatójának az esetről készített feljegyzésben.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Akadémián: a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz

Magyar Péter az Akadémián: a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz

„Szabad tudomány nélkül nincs szabad ország” – mondta Magyar Péter leendő miniszterelnök az MTA-n. Jelezte, hallja a tudomány és a kutatóintézetek dolgozóinak hangját, és érti, hogy az Akadémia vissza akarja fogadni a kutatóhálózatokat, ígérte, közösen kialakítják az új kutatóhálózati irányítási modellt, ami hosszú távra autonómiát biztosít és hatékony működést.

Íme, a magyar írásbeli legfontosabb részeltei

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1160 helyszínen 76 109, emelt szinten 70 helyszínen 2417 vizsgázó tesz érettségit hétfőn – közölte az Oktatási Hivatal (OH).
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×