Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin

Önző rokonok miatt hiúsul meg a szervátültetések tíz százaléka

A donorok tíz százalékát vesztik el minden évben, mert a rokonok megakadályozzák a szervek átültetését, holott az elhunytnak ez volt az akarata - mondta Szenohradszky Pál, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke egy szegedi nyílt napon, amelyet laikusoknak rendeztek a veseátültetésről.

Hozzátette: ma már nem szükséges donorigazolvány ahhoz, hogy valakinek a szerveit felhasználják. Az Országos Transzplantációs Nyilvántartó Központban tudják, hogy ki az, aki életében tiltakozott szervei átültetése ellen. Ha valaki nem szerepel ebben a névsorban, akkor a szervei elvben felhasználhatóak. Azért csak "elvben", mert a hozzátartozók sokszor tiltakoznak az átültetés ellen, ezért a donorok tíz százalékát elveszítik.

Jóval több beteg vár szervátültetésre, mint amennyi donor van - mondta a nyílt napon a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának vezetője.

Lázár György professzor közölte: az Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban nő az élődonoros átültetések aránya. Ez az eljárás sokkal eredményesebb, mint a "hagyományos", amelynek során agyhalott donorból származó szerveket ültetnek át.

Hozzátette, hogy az élődonoros átültetés is tervezett műtét, azaz ki lehet választani a donor személyét, ellenőrizhető, hogy az átadandó szerv valóban egészséges, és ha rokonok között történik az átültetés, akkor az immunológiai egyezés is sokkal jobb.

Az élődonoros transzplantáció népszerűsítése érdekében tavaly év elején kampányt indítottak.

2006-ban Magyarországon 296 "hagyományos" és 13 élődonoros átültetést végeztek, ebből összesen hatvanat Szegeden, amelyből három esetben élő donor szerveit használták fel.

A Szervátültetettek Országos Szövetségének elnöke az InfoRádióban azt hangsúlyozta: a hozzátartozók vétója törvénytelen. Székely György elfogadja, hogy természetes reakció a hozzátartozói részéről az, ha nem akarják, hogy kivegyék az elhunyt szerveit.

 

Éppen ezért, és a törvény szerint is nem kellene őket megkérdezni, az orvosnak csak tájékoztatási kötelezettsége van.

 

Mint mondta, az élődonoros átültetés nem lehet alternatívája az agyhalottból kivett szervek beültetésének. Hangsúlyozta: mindaddig, amíg egy balesetben elhunyt ember szervei öt-hat másik embert menthetnek meg, addig felesleges élő embereket megcsonkítani.  

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×