Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A berlini Olimpiai Stadion a sajtóbejárás napján, 2024. június 7-én. A stadion hat mérkőzésnek, köztük az egyik nyolcaddöntőnek és a döntőnek ad majd otthont a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság idején. A tornát 2024. június 14. és július 14. között rendezik Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kezdődik az egy hónapos fociőrület, de ki nevet a végén?

Eljött a nagy nap: péntek este megkezdődik a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság. Számunkra alighanem a legfontosabb, hogy magyar szereplőkkel, 1985 áprilisa óta először kvalifikálta magát a magyar labdarúgó-válogatott egyenes ágon, ráadásul csoportelsőként. A fogadóirodák szerint nincs egyértelmű esélyese a tornának, de a házigazda német, valamint az angol és a francia csapat, nem feltétlenül ebben a sorrendben, szinte minden latolgatásban szerepel.

Ugyanakkor érdemes azt is nézni, a korábbi Eb-ken mekkora szerepe volt a papírformának, s egyáltalán hogyan szerepeltek a házigazdák. Szinte muszáj a kontinensbajnokság történetét szakaszokra bontani, gondolva arra, hogy az első öt tornán négyes döntőt rendeztek, mindig az egyik, az elődöntőbe jutott válogatott országában, ebből levonhatjuk azt a matematikai tényt is, hogy a rendezőnek akkoriban minimum 25 százalékos esélye volt a végső sikerre. Ennek ellenére csak két rendező (1964-ben a spanyol és 1968-ban az olasz csapat) tudott nyerni, a másik három elveszítette az elődöntőt, csak a harmadik helyért játszhatott.

A helyzet nem javult sokat akkor sem, amikor nyolc csapat játszott az Európa-bajnokságon, 1980 és 1992 között. A négy házigazdából csak a franciák nyertek, elsősorban Michel Platininek és a szerencsének köszönhetően. A tizenhat csapatos tornák során (1996-2012) egyszer sem győzött a rendező, a portugálok jártak ehhez a legközelebb, 2004-ben, de nem bírtak a görögökkel. S nem nyert a rendező 2016-ban és a végjátékot tekintve 2021-ben sem, bár kétségtelen, hogy a francia és az angol csapat is eljutott a finálé hosszabbításába, sőt Southgate legénysége a szétlövésig.

Elégedett lenne vagy lehetne most a Nationalelf az ezüstéremmel? Azt nem tudjuk, hogy az lenne, azt már inkább, hogy lehetne. A 2014-es, brazíliai világbajnoki cím óta, azaz tíz esztendeje, a német csapat – noha akkoriban sokan tippelték, hogy egy német korszak következik a spanyolok aranyéveit váltva a nemzetközi labdarúgásban – nem tudott világ- vagy Európa-bajnokságon döntőt játszani. Ilyen rossz tízéves periódusa 1966 óta nem volt.

Az is tény, hogy Julian Nagelsmann és (nem számítva Rudi Völler egymeccses beugrását) közvetlen elődje, Hansi Flick sem tudott eddig ötvenszázalékosnál jobb győzelmi mutatót produkálni. Ettől még messzire juthatnak a németek, miként a sérülésektől sújtott angolok és a Kylian Mbappé köré építkező, az utóbbi napokban betegségekkel küzdő franciák is. De gyorsan tegyük mellé: a spanyolok 2012-es címvédése óta egyszer sem nyert olyan csapat, amelyet előzetesen a három legesélyesebb egyikeként emlegettek. (2016: Portugália, 2021: Olaszország).

Az európai klubfutball hektikus szezonon van túl, nem könnyű történéseiből következtetni az előttünk álló 30 napra. Az angol Premier League sztárcsapatai az előzetes várakozások alatt szerepeltek a nemzetközi porondon – talán túlságosan sok energiát emésztett fel a számukra az egymással folytatott nagy küzdelem. Kulcsembereik, vajon képesek lesznek-e, jellemzően nem az angol válogatottban, hanem egy másikban, megújulni?

Ugyancsak gyakran feltett kérdés a torna előtt, hogy ki kaphatja majd 2024 őszén az Aranylabdát. Immár második éve a vizsgálati időszak nyáron lezárul, így az Eb után tiszta lesz a kép. Toni Kroos, Jude Bellingham és a nyáron a Copa Américán szereplő Vinícius Júnior is esélyes lehet, előbbi kettő egy jó Eb-vel javíthatja esélyeit. Vagy éppen felzárkózhat melléjük például Kylian Mbappé, esetleg Kevin De Bruyne, Harry Kane, s persze, akár más is.

A magyar válogatott az elmúlt időszakban többször is elkényeztette híveit, például a Nemzetek Ligája-szerepléssel vagy az Eb-csoport megnyerésével. Mindezek ellenére az első két mérkőzésen egy nála magasabban jegyzett ellenféllel találkozik, a svájci és a német csapattal. Reménykedjünk abban, hogy sikerül a csoportból továbbjutni – de ez nem lehet alapelvárás.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×